Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

Az ingatlan 1908-ban - vétel jogcímen- Tóth Lajosné szül. - Marjalaki Eszter tulajdonából kerül a város tulajdonába. Épületek, építmények az 1927/28. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (Földszintes, részben alápincézett épület, tégla oldalfalakkal, pala-, és részben bádogfedéssel, hófogó ráccsal. 3 szobát, egy tantermet, előteret, előszobát, konyhát, kamrát, előpincét és pincehelyiséget tartalmaz.) - istálló (Téglafalú, palafedéses, 39,41 m

2 beépített területű, egyhelyiséges épület.) - ürszék (Faszerkezetű, 1 + 4 üléses.) - sertés-, és tyúkól (Faszerkezetű, cserépfedéses.) - tábori kemence (Téglafalú, cserépfedéses.) - kerítés (1928-ban állódeszka kerítés 180,65 frn hosszban. Később faoszlopok közé feszített, drótháló, 2 sor tüskés dróttal, 179 ffn hosszban. A belső kerítés összesen 65,70 fm. álló lécből készült.) - kút (Iható vizű, szivattyús kút.) K. IV. 6. Elep 99-100., Kövesdy-Bilkei-féle református árvasegélyző alapítvány A városházától 26,67 km-re a nádudvari útnál 363 kh 1130 D-öl összterületen szántó, legelő, kert, vízállás, utak, ház és udvar. Talaja zömmel fekete és szürke agyag, szikes foltokkal. A birtokon folyik keresztül a Kadarcs. Határának teljes hossza 3572,65 m (1935.) A birtokon található az ún. Kövesdy emlékoszlop, amely a nádudvari út mellett áll vaskerítéssel elhatárolva. A birtok szomszédjai (1923-ban): keletről Boros Lajos, Tóth János, „Győrfiné", délről Kertész Imre, nyugatról Rickl Géza örökösei. Az alapítvány alapítólevele

64 szerint a birtok bérbeadás útján nyert tiszta jövedelme 25 árva és 25 félárva, református fiú-, és leánygyermek évenkénti (októberi) felruházására fordítandó. A létszámot fokozatosan 150-re lehet növelni. Tények és megállapítások a nyilvántartólapokon: - 1915. A város 1912-ben meghozott döntése alapján Csóka Sámuel városi jegyző megvásárolja a Debrecen várost képviselő Márk Endre m. kir. udvari tanácsos polgármestertől az alapítványi föld szomszédságában fekvő, közel 7 holdnyi földet az alapítvány részére. - 1931. 2 lakásos lakóépület épül a birtokon. - 1935-1944. között 241 db dió- és gyümölcsfa csemetét, továbbá 1935-ben 1500 db, 1936-ban 4500 db, 1937-ben 4400 db, 1943-ban 3000 db akácfa csemetét, illetve 1943-ban 4000 db nyárfa csemetét ültetnek ki a birtokon. - 1935. Közli az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozási Társulat, hogy a birtok területe a „müsz. ártér fejlesztés" (1889) és az „egyéni ártér fejlesztés" (1890) alapján, de már azt megelőzően is, a társulat megalakulásától (1846) a társulat érdekkörébe tartozik. - 1946. A Hajdú vármegyei földbirtokrendező tanács 100 kh területet visszahagy az alapítvány javára. A város 1947-ben 120 kh visszahagyását kezdeményezi, de a kérést elutasítják. - 1949. A népjóléti miniszter a 100 kh területet tulajdonjogát 1950-ben kelt bejegyzéssel a város nevére telekkönyvezteti. Bérlők: Pappler Pál (?-?), Burai József (1921-1927), Bakóczy János és dr. Salánky József (-19301933), Kertész László Bethlen utca 28. sz. (1933-1936), Kertész János Bethlen utca 61. sz. (1936-1945), Bácsi Imre (1946), Bácsi Sándor Elep 45/c. (1947), „Földműves Szövetkezet", majd Debrecen-nagyhegyesi Földműves Szövetkezet (1948-1949). Épületek, építmények az 1931. évi leltárban: - bérlő lakása, vagy gazdalakás (Földszintes, vályogfalú, cserépfedéses, fehérre meszelt, 220,57 m

2 beépített területű ház. 2 szobát, 2 kamrát, egy konyhát, magtárt, deszkakönyöklős tornácot tartalmaz.) - ürszék - cselédlakás (Vályogfalú, palafedéses, fehérre meszelt, 101,79 m

2 beépített területén 2 szobát, 2 kamrát és egy - 1923-ban - szabadtüzhelyes konyhát tartalmazó épület.) - cselédlakás (1928-ban épült. Téglaalapokon, téglafalú, cserépfedéses, 117,50 m

2 beépített területű. 2-2 szobát, konyhát és kamrát tartalmaz. Az épület lábazata cement vakolásos, felette 60 cm magasságig nyers379/1917. bkgy. sz.