Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

Változások a leltárban: - kutak (2 db gémes, falazott, illetve betongyűrűs.) - kemencék (3 db) - hídmérleg (Falazott aknás, 3000 kg hordképességű, 1,80 x 3,50 m hídnagyságú. Épült 1926. évben, 2160 P. ráfordítással.) Csatornaőri lakás: - lakóház (1930-ban épült, téglafalú, palafedéses, 49,20 m

2 beépített területtel, egy szobát, konyhát és kamrát tartalmaz.) - kemence (Téglafalú, cserépfedéses, 1930-ban épült.) - ürszék. Magántulajdonú épületek az 193 l-ben felvett leltár szerint Faragó Péter bérlő tulajdona (a bérlő „az előző bérlőtől Nagy Jenőtől vásárolta"): - lakóház („Rakott sár oldalfalakkal", nádfedéssel, fehérre meszelve, 52,87 m

2 beépített területtel, egy szobát, konyhát és kamrát tartalmaz.) - istálló („Rakott sár oldalfalakkal", nádfedéssel, fehérre meszelve, 63,61 m

2 beépített területtel. Egy istállót tartalmaz.) - kút (Csak a felszerelés a bérlőé.) Triffon György bérlő tulajdonaként 1929-ben készült épületek: - lakóház (Vakolt, meszelt, téglafalú, palafedéses, 2 szobát, konyhát, kamrát, előszobát és verandát tartalmaz, 73 m

2 beépített területtel.) - munkáslakás és istálló épület (Vakolt, meszelt, téglafalú, palafedéses, 72,60 m

2 beépített területtel. Előszobát, munkásszobát és istállót tartalmaz.) - munkásbarakk (Egy oldalon nyitott, álló deszka oldalfalú, 70,50 m

2 beépített területtel.) - ürszék - kút (0,9 m átmérőjű betongyűrűkből készült, nem iható vízzel.) Sztojkov Márton bérlő tulajdonaként, 1929-ben készült épületek: - lakóház és istálló (Fehérre meszelt, téglafalú, palafedéses, 78,95 m

2 beépített területtel. 2 munkásszobát, konyhát, kamrát és istállót tartalmaz.) - kút (Iható vizű, betongyürüs gémeskút.) Miszty főgépész tengeri góréja (6,70 fm.) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - A bérleti hasznosítású területeken a bolgárkertészetek működtetéséhez 1929-től biztosít a város öntözővizet. - A bérletek nagyobb összevonására 1939-ben kerül sor, amikor a város 496 kh 1462]-öl területre 3 szerződéssel a helyi mezőgazdák hitelszövetkezetével szerződik (1938-1944) kikötve, hogy a zöldségtermelő területeken nem válthatnak művelési ágat. - 1948-ban a földreform után szennyvíztelepi célra a „város tulajdonában visszahagyott" területekből 11 kh 725 • -öl területet a város a köztisztasági hivatal kezelésébe ad. - 1947-ben a „szilvás parcella" 132 db szilvafát, az „almás parcella" 110 almafát, a „meggyes parcella" 88 db meggyfát, 59 db kőrisfát, a „vegyes gyümölcsös" 155 db gyümölcsfát tartalmaz. - 1951-ben a „lovászzugi tó és környéke a Vízmű és Csatornázási K(özségi). V(állalat). nyitó mérlegébe került" - A sárándi vasút kihelyezésével a csatornaőri lakás a repülőtér területébe kerül. Bérlők: - szennyvíztelep I. sz. parcellára és a Nagy Sándor-féle tanyára, özv. Breuer Mártonné Hatvan utca 61. sz. a //. sz. parcellával együtt 20 kh-ra (1932-1933), 13 kh 214 D-öl területre Szilágyi Józsefi 1933-1936), özv. Szilágyi Józsefné szül. Gazdag Terézia Táncsics utca 18/a. sz. (1936-1939), - szennyvíztelep II. sz. parcella 7 kh 1338 D-öl területére Kosik Sándorné szül. Pap Mária Bellegelő 91. sz. (1933-1936), majd 8 kh 1482 ÍJ-öl területre ifj. Vértessy István Kassa út 4. sz. (1936-1939). -szennyvíztelep III. sz. parcella 14 kh 315 D-öl, majd 15 kh 620 Q-öl területére a Bellegelő 375. sz. tanyá-