Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

K. III. 31. Nagyerdő 7., Városi fürdő (gőzfürdő és uszoda) A városházától 2,8 km-re a Nagyerdőben, a villamosvasúttól keletre, 1924-ben (akkor K.III.28.) 390 •-öl, 1925: (1925-ben épült uszoda miatt a K.III.32-ből) 1 kh 1 D-öl, 1932-ben 5 kh 632,13 Q-öl udvar, fürdő és út. Megállapítások a nyilvántartó lapon: - 1932-ben összesen 95 db kabin épül a fürdő területén. A beruházást eredetileg a magánszemélyek és cégek felajánlott pénzösszegeiből tervezik felépíteni, azok ingyenes használatának biztosítása fejében. Az összeget végül a város egészíti ki a pénztár terhére. - 1932-ben Benyáts Emil harisnyagyáros saját költségén elárusító pavilont építhet a fürdő területén, amely azonnal a város tulajdonába megy át és azzal 7 év múlva szabadon rendelkezik. - 1934-ben két vízadó réteg „összecsatolásával" óránként 40 m

3 teljesítményű hideg vizes kutat adnak át a fürdőüzem részére. - 1935-ben a városi strandfürdő, a vigadóudvar és a népfürdő területére mintegy 2000 P. értékben dísznövényeket telepít a városi kertészet. - 1936-ban dr. Bresztovszky Béla műegyetemi tanár végzi el a fedett uszoda bauxitcementes beton (romló) szerkezetének vizsgálatát. A szakvéleményért 5053,50 P. összeget fizettek ki. - 1939-ben hozott tanácsi határozat alapján a nagyerdei fürdő önálló vízellátásához készül el a gépi berendezés. - 1943-ban határoz a bizottsági közgyűlés a fedett uszoda építkezési munkáiról. Az építési végszámla öszszege 365.826,58 P. volt. - 1950-ben a zuhanyozó átalakítására és medence építésére több, mint 88 ezer forintot költöttek. Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - gőzfürdő és gépészlakás (Téglafalú, cserépfedéses, kívülről sárgára meszelt, 368,97 m

2 beépített területtel. 2 kazánházat, 1 öltözőtermet (emeletes, körfolyosós kabinsorral), 1 hideg-, 1 melegfürdő-termet és l-l helyiséget gőz, szárazgőz és „flottírozás" részére. A gépészlakás 62,15 m

2 beépített területtel, előszobát, szobát, konyhát, kamrát és hozzáépített WC-t tartalmaz.) - kádfürdő (Téglafalú, cserépfedéses, kívülről sárgára meszelt épület, 462,78 m

2 beépített területtel. Tartalmaz 11 db deszkafallal kettéosztott helyiséget, amelyekben 22 db süllyesztett - fehér fayance lapokkal burkolt - kád van beépítve, illetve 1 fodrásztermet és 1 WC-t.) - uszoda (Vasbeton medencével, vasbeton kabinokkal és homokfürdővel, 4373,53 m

2 beépített területtel. Tartalma 1 medence, 219 kabin, 1 nagy-, és 1 kis trambulin, 4 zuhany, WC, ruhatár és büfé.) - külső udvari fáskamra, szín, hűtő, istálló, kútakna, szénraktár. K. III. 32. Nagyerdő 8. sz., Városi kertészet személyzeti lakása (régi Leveles csárda) A városházától 3 km-re, a víztorony mellett, a pallagi (új) műút és a klinikai villamos pályatest keleti oldalán 71,50 •-öl területű ház és udvar, volt Leveles csárda. 1927. október 1-től a csárdafünkció megszűnik, és az épületeket ekkor adják át a városi kertészet használatába, a park fenntartási személyzetének elhelyezésére. 1934-ben a bizottsági közgyűlés szerződéssel engedi meg az Arany Bika Részvénytársaságnak, hogy új helyen, új épületben ismét „Leveles csárda" néven nyisson vendéglőt. (A szerződést 1934 és 1944 közötti időre kötik meg. Az „új Leveles csárda"

56 1934 után a Stadion északi kapujától északra épül fel.) Épületek: - lakóház (Részben alápincézett, téglafalú, cserépfedéses, fehérre meszelt, 91,78 m

2 beépített területű, két szobát, konyhát és pincét tartalmazó épület.) - ürszék. K. III. 33. Nagyerdő 14., Városi segédkertész lakás és kertje a kertészeti telepen 1924-ben (K. III. 29.), 1932-ben 376 D-öl ház, és szántó. A városházától 2,7 km-re, a diákjátszótértől délre, a városi kertészet és az erdőhivatal között. 'A Medgyessy sétányon lévő, mai „Leveles" épülete már a harmadik ezen a néven!