Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)
Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok
Adatok a törzskönyvben: - 1912-ben a belügyminiszter és a földművelésügyi miniszter támogatásáról biztosítja a város — 945324/1912. bkgy. számú - elhatározását, hogy a pusztából 12.000 kh terület kihasítását, parcellázását és feltörés utáni haszonbérbeadását tervezi. A helyszíni vizsgálatokat dr. Bartóky József államtitkár vezeti 1912. június 3. és 6. napján. Ugyanő állítja össze azt a bizottságot, amely októberi kiszállása alatt a terület kitűzését, a hasznosítási módok kidolgozását kapja feladatául. A következő év augusztusában Medgyasszay Miklós városi tanácsnok részére a m. kir. Gazdasági Műszaki Hivatal megküldi a felosztott 11*894 kh 18 •öl terület kimutatását. A város a 98/1913 bkgy. sz. határozatában jelöli ki a területeket, illetve határoz a szükséges lecsapolásokról is. A 431/1913. bkgy. sz. határozat már konkrét bérleti szerződések tervezetét tartalmazza. A belügyminiszter - bár kimondja, hogy elviekben támogatja a határozatot, mégis elutasítja azt a vízelvezetés finanszírozásának megoldatlansága miatt. 52 - 1924-ben „Fűkaszálás, cca. 1500 kh területről termelt széna mennyisége cca. 8-10.000 q." - 1926-ban a városháza közgyűlési termében a „Hortobágy jobb hasznosítására" a földművelésügyi minisztérium tervezetét szakértekezlet tárgyalja. (Csak dr. Magoss György polgármester meghívóját tartalmazza a törzskönyv.) - 1929-ben a tanács megállapítja, hogy a hortobágyi erdősítést bekerítő kerítés hossza 2364,7 fm. (3 sor lágyhuzal van kifeszítve az oszlopok között.) - 1928-ban a tiszafüredi kettős útkaparóház céljára (K.II.57.) kiszakítanak 1 kh területet. - 1930-ban „guggonülő juhhodály" építését engedélyezik a juhföldön Farkas József részére. - 1934-1938. A m kir. földművelésügyi miniszter és a város képviselői 1934-beli szóbeli egyeztetése alapján, a m. kir. Kultúrmérnöki Hivatal elkészíti a hortobágyi csapadékvíz tárolással és 100 hold öntözésre új kísérleti öntözőtelep létesítésével kapcsolatos terveket. A „földmozgósítás" mennyisége 74.077 ve? volt. 1938-ra a Hortobágy folyón duzzasztógát és zsilip, turbina és szivattyútelep, tápcsatorna (239 m), tárolómedence (309 kh), körtöltés, öntözőcsatorna (3400 m), lecsapoló csatorna (8400 m). A tényleges költségeket végül az FM államsegélye 72.259 P. 48 f. az alapmunkákra és 12.400 a fenntartásra, a BM. államsegélye 15.000 P., az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat hozzájárulása 35.000 P., Db. sz. kir. város hozzájárulása 20.858 P. (mindösszesen 155.517 P. 48 f.) adta ki. A létesítmények üzemeltetése a m. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal feladata - a területbérlő kincstár nevében. A borsoslaposi beruházás 1233 kh 207 Q-öl, a mátai kísérleti telep 110 kh 312,6 ÍJ-öl területen valósult meg. - 1935-ben elkészül Herczeg Tibor a Hortobágy 1:25.000 ma. térképével. - 1936. A Hortobágyi-, Sarkad-Mérges-Sároséri főcsatornák által elvágott, mintegy 32 kh területet kisajátítási szerződéssel az Alsöszabolcsi Ármentesítő és Belvízszabályozási Társulat szerzi meg . - 1937. Dr. Kiss Gábor mátai állatorvos, megbízott mátai biztos jelenti a polgármesternek, hogy a Szálkahalomtól az Ökörfóldre vezető utat közlekedésre alkalmassá tették. - 1937. Reke Gusztáv városi tiszti főügyész előterjesztésére a polgármester megállapítja, hogy a legeltető magángazdáknak kötelességük ideiglenes építményeik létesítésére is engedélyt kérni a földtulajdonos várostól, illetve végleges építményre ezen túlmenően a hatósági építési engedélyt 53 is be kell szerezni. A terület használatáért pedig a (tulajdon)jogelismerési díj kivetésétől nem tekinthet el a város. Az ideiglenes felépítmények helyét a Mátai biztos jelöli ki. - 1938. Az állatorvosi jelentés szerint a juhlegelő nagysága nem elégséges, mivel 22380 db juhot hajtottak ki. A számvevőség szerint 23993 db hajtócédulát kiadtak. „Legelőbővítés nem lehetséges." A hármasi juhjárás 1300 holdas területe 130 holddal bővül. - 1938. A Kun György erdő mellett a fedeztető állomáson istállóépület (benne istálló, csikósszoba, ménápoló szoba, kamra) épül. Szatmártelken a fedeztető állomás istállójához toldalékként egy szobát és 4 mellékhelyiséget tartalmazó házat építenek. - 1939. A magyar királyi Öntözésügyi Hivatal használati engedélyt nyer 1 db iroda és intézői lakás, 1 db gépész és gazdalakás, 6 lakásos cselédház, istálló és magtár épületeire. - Az öntözésügyi hivatal elszámol a halászati haszonnal, eszerint a várost illeti a teljes haszon 20 %-a 2104,39 P. A hivatal nevében a Magyar Tógazdaságok R.T. hasznosítja a tározó medencét. - A Máta megetti gulyagazdaság részéről Pásztor János felügyelő gazda átad a mátai biztosnak egy 4 m átmérőjű ásott kutat teljes felszerelésével együtt. - 1940. A Kun György erdőnél épül az epreskerti kistanyáról áttelepített istálló és cselédház. • A megvalósulásról nincs adat. 204/8.787/1909 bkgy. sz. építési szabályrendelet, amelyet a külsőségre az 59/1930 bkgy. sz. határozat terjesztett ki.
