Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)
Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában
1938-ban rendelik el a szomszéd birtokosok által elbirtokolt 72 kh 1014 •-öl terület felmérését, illetve a birtokhatárok megjelölését. A városi határozat szerint a munkálatokat a M. Kir. 12. Földmérési Felügyelőség végzi el. 1941/42-ben a mátai biztos egyezséget köt a partbirtokosokkal, akik a levágott nádtermés 40 %-át vállalják beszolgáltatni a városnak. 1949-ben még mindig bizonytalan határokat említenek. Egy 1947-ben iktatott tanácsi határozat szerint a nádasok állami tulajdonba kerülnek, azokat jegyzőkönyvi úton a 11. sz. Halászati Felügyelőségnek kellett átadni. Szomszéd „partbirtokosok" (1925 körül): Bleyer József, B. Nagy Lajos, Demjén Lajos, Hardicsay Lajos, Kegyes János és neje, Kiss Ferenc, Kun Antal, Kun Ferenc, Molnár Antal Kösülyszeg 17. sz. alatti birtokos, nádudvari lakos, Mónus József Sárközi Antal, Szatmári Antal, Szatmári Gábor, Rásó Lajos, Trássy Géza, Varga Imre, Virágos Imre, Virágos Lajos. (1942-ben): Demjén Lajos nádudvari, Hegedűs Ferencné, Káplár Péter, Kegyes János, özv. Molnár Antalné nádudvari, özv. Kun Ferencné Szent Anna u. 56. sz., ifj. Straub János Péterfia u. 41. sz., dr. Széles Istvánné Hajó utca 7. sz., özv. Trásy Gézáné Hajnal utcai bérház 4. lépcső I.e.5., özv. Virágos Imréné Kösülyszeg 36. sz., Virágos Lajos Bethlen utca 43. sz. Nevek a leltárakban, térrajzokon: pipa gödrök, temető, „büdös ág", Kun gát, Papgát hídja (a Hajdúszoboszlóra vezető úton), Nádashalom, nádudvari út, állami népiskola, Fehér tanya, Kegyes tanya;, illetve dr. Hegedűs István, özv. Bőr Józsefné, továbbá Tóth Gyula ácsmester Székelyhadosztály utca 16/a. sz. (nádkéve vásárlásokkal kapcsolatban). K. II. 70. Hortobágy, Máta bérföld (mátai 110 holdas) A hortobágyi vasútvonal északi oldalán, a városházától 40,81 km-re, a Hortobágyi csárda és földjével együtt bérbe adott, ún. „százköblös" bérföld (lásd K.II.33. is!). 1924-ben: 113 kh 1329 •-öl, 1925-től: 109 kh 1479 -öl („régi szántó"), majd 1938-tól: 142 kh 307 -öl területű bérfóld. Bérlők: Király Mihály (-1922-1926), Engli -/ózse/Gilányi utca 11. sz. és Kövér Béla Kút utca 124. sz. (készfizető kezeseik: Muschinszky Sándor és neje szül. Engli Anna) - (Kövér Béla 1927. év végén kilép a bérletből) (1926-1935), Angol Királynő Szálloda R.T., képviselője Németh Nándor igazgató debreceni (1935-1947). 1942-ben azonnali hatállyal megszünteti a város Sexty Kálmán albérleti viszonyát. Nevek a törzskönyvben: Dr. Bauer Endre mátai biztosi teendőkkel megbízott állatorvos (1933., 1934.) és Juhosháti erdő. K. II. 71. Hortobágy Máta (Csunyaföld), Halastó és Bucsai telek; Tiszakeszi szivattyúház A városházától 46,70 km-re Hortobágyon, a Debrecen-Tiszafüred vasútvonal északi oldalán a Halastó megállónál, a Kun György (vagy Kungyörgy) erdő és a Mélyföldes halom közötti major, halastavak, tápláló csatorna, legelő, erdő, kert és szántó, továbbá a halastón át további 24,60 km-re, Tiszakeszi község határában tiszai vízátemelő szivattyúház és telke, lakások és illetményi földek, továbbá Mátán a kb. 840 kh területű ún. Bucsai telek. Összesen (1931-ben) 3.000 kh 767 D-öl területű bérbirtok. A tápcsatorna földjének egy részét az ún. „úrijog" elismerési díj megfizetése mellett veszik igénybe. Bérleti szerződések (az ún. Hortobágyi Vízgazdaságra): Haltenyésztő R.t. (képviselői: Dr. Dobránszky, 1916-1926), Haltenyésztő és Halkereskedelmi R. t. Budapest, V. Béla u. 8., képviselője Udvardy János igazgató („átvállalás" pótszerzödéssel a trianoni békeszerződés miatt 46 1921-1946). E bérlő későbbi neve Magyar Tógazdaságok Rt. (Bp. V. Széchenyi utca 1., 1943-ban József tér 8. sz. - ügyvezető igazgató 1935-ben: Dr. Schullmann Emil). A gazdasági tevékenységet a Haltenyésztő és Halkereskedelmi R.t. Hortobágyi Tógazdasága folytatja (képviselője 1932-ben: Németh Nándor főintéző). Tények és megállapítások a törzskönyvben: - A halastavi beruházásokra Debrecen város befektetése 3.020.000 korona volt. A létesítmények tervezésére a debreceni Kultúrmérnöki Hivatal kap megbízást. Az építés vezetője a városi főmérnök. (A rajzok egy részén „Maksysko és Végh Műint. Budapest" olvasható. Aczél Géza városi főmérnök 1916. szeptemberi 'Jugoszlávia területéhez csatolták e társaság szlavóniai halastavait.
