Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

(1924-ben a tanyabirtok 119 kh 1037 ; -öl; 1927-ben: 59 kh 1574 D-öl, 1930-tól: 58 kh 1574 -öl, 1936tól a tanítói illetményföldek kiosztása miatt 57 kh 1546 D-öl, 1943-tól megszűnik a béringatlan: beerdősítésre az erdészet kezelésébe adják.) Nevek: haláptelki csőszház, tanítói illetményföld, 13. sz. vasúti őrház, Budaházy-föld, Dunaföldvár Debrecen - Máramarossziget állami közút. Épületek a birtokon: 1921-ben épült téglaalapú, vályogfalú bérlőlakás, 153,37 m

2 , cselédház 127,96 m

2

, 1921-ben épült pince 11,58 m

2

, 1917-ben épült ló-, és tehén istálló 183,37 m

2

, 191 l-ben épült gulyásszín 145,12 m

2

, 1917-ben épült sütőház és 1932-ben épült kemence. Bérlők: Goldstein Simon Haláp csárdai lakos - készfizető kezese neje szül. Hagymási Mili (1921?1940), id. Sári Imre és neje szül. Gyökös Eszter Maróthi György u. 10. sz. (1939-1942). K. II. 66. Kishegyesi út 39. sz., Szotyori utca 2. sz., Bellegelő III. Tócólapos, Városi Tejgazdaság, A Kishegyesi út mindkét oldalán, a Lóskúti u. mindkét oldalán, a Határ úttól keletre 1924-ben 324 kh 1264,40 i -öl; 1925-ben 334 kh 1464,4 n-öl 1932-ben 340 kh 1020,30 D-öl; 1941-ben 321 kh 499 Cl-öl szántó, rét, legelő, kert, mocsár, ház, udvar, út. (A terület nagyságának változásai miatt lásd még: K.II.53, 93. sz. törzskönyveket.) (A törzskönyv iratanyaga nagyon hiányos, szakadozott, gyűrött, sáros.) Épületek a leltárban az 1927. és 1929. évi felvétel (lezárva 1933-ban) szerint: - bérlő lakás 261,24 m

2

, földszintes, részben alápincézett, téglafalú, palafedésű, 4 szoba, cselédszoba, mellékhelyiségek; - istálló és takarmányozó (ez utóbbi toldalékként épült 1928-ban) 869,58 m

2

, téglafalú, palafedésű, 2 istállót, 1 szobát, edénymosót, magtárat és takarmányozót tartalmaz; - 4 lakásos cselédház 1928-ban épült, téglafalú, palafedéses, 202,28 m

2

; - 6 lakásos cselédház három egységből álló, egyrészt téglafalú, zsindelyfedésű, illetve vályogfalú palafedésű, továbbá téglafalú, palafedéses, összesen 279,81 m

2 területű; - tejkamra és edénymosó 34,64 m

2

; szekérszín; - 2 lakásos cselédház és 2 istálló vályogfalú, zsindelyfedelű 159, 14 m

2 területű; - munkásház téglafalak, cserépfedés, 68,51 m

2

, ezeken túl - magtár, tengeri gór ék, szivattyús kút (1929-ben készült); kútház; .kutak; ürszékek; kemence; - kerítések: összesen 313,30 m hosszban. Leltári megállapítások: 1939-től az I. sz. parcellában található intézői lakást és udvarát a szociális ügyosztály napközi otthon céljára használja. Nevek a leltárakban: Kacskovics-féle telep, szegényház, vasúti tároló, Tócó kanális. Bérlők: Tóth Árpád és társai (1922-1924), Stern Sándor és özv. Blauer Miklósné (1924-1935), Stern Sándorné Ajtó u. 8. sz. (1935-1936), Koroknai JózsefKismacs 47. sz. (1935-), özv. Nagy Józsefié Zúgó u. 4. (1935-), Hajnal Zoltán (1935-1939), Csengeri Leó Hatvan u. 51. sz. (1936-1939), LindenfeldIgnác Szepességi u. 14. sz. (1936-1938), Klein Imre Ferenc József út 58. sz. (1937-1940), Zaveczky István (19381942), Debrecen és Vidéke Mezőgazdáinak Hitelszövetkezete, képviselő EdvilllésIstván igazgató (1939-). K. II. 67. Bellegelő IV. 518-519. sz., Kokasló északi rész, Tócó folyás, Külső baromvásártéri földek, mintagyümölcsös, városi kertészet A városházától 6,85 km-re a Köntösgáti legelőtől és a papzugi csereföldtől északra, a hajdúböszörményi vasút keleti oldalán, a Zöld tanyától délre, 1924-ben 177 kh 1229 D-öl, 1931-ben 161 kh 772 D-öl területű szántó, rét, ház és udvar, - 1931-ben 86 db parcellából áll - haszonbérben. Nevek az iratokban: Nagy Sándor emlékmű, Csatári tanya, Jámbor tanya, Ráez Mihály és Tóth József kunyhója, Zöld János és neje szül. Ory Zsuzsanna (szomszéd „kaszálóbirtokosok"), Zöld dűlő, nyúlási kertészeti telep. A törzskönyv megállapításaiból: A mintagyümölcsös céljára 1930-1932. között mintegy 160 kh területet adnak át a kertészet részére. Az ingatlanokon található felépítmények nem képezik a város tulajdonát, azokat Zöld János építtette és eladta Jámbor Imrének. A város 1935-ben építtet a mintagyümölcsösben egy, mintegy 130 m

2 alapterületű csőszházat.