Hajdú-Bihari iskolák - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 22. (Debrecen, 1985)

Bevezetés

ismereteket lehetett elsajátítani. A papnevelés mellett a XIV. századtól kezdődően előtérbe kerül a világi értelmiség képzésének igénye is, mig lényeges módosulást az oktatásban a XVI. század első íele hozott. A protestantizmus terjedésével megszűnt a katolikus egyház Kizárólagossága. Tagadhatatlan, hogy a protestantizmus a XVI. század óta fejlődő polgáriasodás irányába alakította ki a korábbi katolikus szerzetesi, káptalani és plébániai iskolákat. Módosítva a tananyag rendszerét, az iskolaszervezeteKet, tudatosan fejlesztette az isKolahálózatot annál is inkább, mert a nép iskoláztatását egyetemlegessé Kívánta tenni. Amint a német városokban Luther és követői a népoKtatási intézményeket kívánták szélesebb alapon a reformáció szolgálatába állítani s ennek érdekében a városok önkormányzatait szólították iskolák állítására, ugy hazánkban is a reformáció vetette fel annak gondolatát, hogy "irásra, olvasásra a szélesebb néprétegeket is tanítani kellene." A vallási és társadalmi indítékoktól vezettetve a magyar protestáns iskolák a XVI. század közepétől kezdődően egyre nagyobb szerepet töltöttek be hazai oktatási rendszerünk kiszélesítésében. Térhódítása uj, gazdagabb korszakot nyitott a magyar művelődés történetében, megtörte a magyarországi katolicizmus addigi hegemóniáját, A XVI. században alakult hazai kollégiumok sajátos színezetét "anyaiskola" jellegük adta. Oktatási centrumukon kivül szervezett "filiáik" alapját képezték a későbbi partikuláris iskolarendszernek. Legjelentősebb e korszakban a sárospataki, debreceni, gyulafehérvári, pozsonyi, pápai Kollégium. Területünkön Bihar megye és a Hajdúkerület partikuláris iskolái a debreceni kollégiumnak köszönhették létüket. Az iskolakollégiumok mellett, azok vonzáskörzetében szaporodnak az úgynevezett kisiskolák és a partikuláris iskolák. A partikuláris iskola rendszere biztosította a kultúra, a műveltség terjedését, azoknak a nép széles rétegei közé való eljutását. A debreceni Kollégium, mint anyaiskola gondoskodott a partikuláris iskolák irányításáról, ez az intézmény küldte - szervezett tanítóképzés hiányában - diákjait a vidéki partikulákba rektorokul, praeceptorokul, tanítókul az ismeretek terjesztésére. Ennek köszönhető, hogy 1552-167o között a mai Hajdú-Bihar területén Hajdúböszörményben, Hajduhadházon, Kábán, Bagamérban, Bagoson, Bárándon,