Hajdú-Bihari iskolák - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 22. (Debrecen, 1985)

Bevezetés

igazgatás szempontjából 8 tankerületre osztotta, melyek több megyét egyesitettek. Területünk a Debreceni Tankerületi Királyi Főigazgató Felügyelete alá került. A tankerület tovább bomlott népoktatási kerü­letekre, mely egy-egy megye s a megyén belül eső törvényhatósági jogú város területét fogta át, élén a királyi tanfelügyelővel. A tan­kerületen belül az operativ szakmai munkát a középiskolások ese­tében a tanulmányi felügyelők, népiskolák esetében a körzeti isko­lafelügyelők látták eL A tanügyigazgatásnak ez a rendszere tovább élt a felszabadulás után is s az 1949-ben bekövetkezett módositás után funkcióját 195o-ben a tanácsok megalakulásával az oktatási, később a művelődésügyi osztályok vették át, A Tankerületi Főigazgatóság iratai a neveléstörténeti kutatás leg­értékesebb forrásai. A főigazgató levelezési anyagából megismer­hetjük az iskolapolitikai elgondolásokat. Rendelkezésre állnak a VKM rendeletei, a tanitói állások szervezésére vonatkozó okmá­nyok és a pedagógusok személyügyi vonatkozású nyilvántartásai, a főigazgató jelentései, intézkedései, melyek beszámolnak az is­kolák állapotáról, diákszociális kérdésekről, az iskolák tanerői ellátottságáról, az osztálylétszámról, az oktatómunkáról, vizsga­rendről, a használatban lévő tankönyvekről, az ifjúsági szerve­zet munkájáról, stb. Az iskolafelügyeleti munka okmányanyaga a tanulmányi felügyelők részletes jelentéseit tartalmazza. Nagy­jelentőségüek a VKM rendeletére 1942-ben a megye népiskolái­nak állapotáról készített jelentések, melyek csak Bihar megyéből maradtak meg. A kimutatások községek szerint haladva minden iskoláról önálló értékelést nyújtanak. Számot adnak az épület állapotáról, az iskola 1934-1942 közötti benépesítéséről. Közli a tanulók, tanítók és a tantermek számát, az épület helyrajzát, sok esetben az iskola fényképét is. Tájékoztat az iskolai va­gyonról, az építési államsegélyekről s a benépesülési kimutatás­ból lemérhetjük a VIII. osztályos népiskolák szervezésének eredményeit is. A kimutatás az iskolahálózat alakulására össze­hasonlító adatul is szolgál, mivel a felszabadulás utáni időszak iskolapolitikája sok tanyai iskolát megszüntetett, körzetesitett s a tanyaközpontok, vagy az uj községek szervezésével ezek a területek uj iskolát kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom