Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Bihar vármegye Levéltára

1. Productumok latin kis részben magyar nyelven 1784-ből. 2. Curális Saap Nemes Közönsége jegyzőkönyve 1839 esztendőből nemes nemzetes és vitézlő Balogh József ur hadnagyságában 1874. szeptember 27-ig. 3. A saapi nemesek összeirása. 4. Több rendbeli protocollumok és egyéb nemesek által tanácsokhoz irott folyamodványok és levelezések 1827-től. 5. Nadányi Antalné ép viaszpecséttel ellátott 1827. augusztus 16-án kelt Ispány Ferenchez a nemesek hadnagyához irt levele magyarul. (114) Nem egy esetben a főlevéltáros csak az irat pusztulásáról szerezhetett tudomást; Berettyószentmártonban az 1890-es tűz alkalmával elpusztultak a régi iratok; Bojton a régi községháza padlásán rohadtak el a történeti értékű iratok. A főlevéltárnok joggal panaszolhatta „Sok helyen sajnos, ezeket a régi iratokat és jegyzőkönyveket siralmas állapotban találtam . . .". Előfordult az is, hogy a községtől begyűjtött iratokból később egyeseket visszakértek. Kornádi pl. négy térképet kért vissza. A főlevéltárnok tiltakozott az alispánnál, nem akarta a térképeket visszaadni. Az alispán a község kérését jogosnak találta, rendelkezett a község kérelmének teljesítéséről. (115) Más esetben az alispán a levéltári igényeket fogadta el és támogatta. Így 1932-ben sürgette az egységes levéltári szabályzat kiadását, amelyet a kormányzat 1901-ben megígért. (116) A második világháború befejezése után a ketté osztott megye magyar része Bihar megye néven működött tovább. A levéltár állapotát Kecskés Balázs vármegyei főlevéltárnoknak az Országos Levéltár 80 kérdéséből álló felmérésére készített válaszaiból tudjuk megrajzolni. (117) A levéltári anyag a világháború alatti költöztetés, majd a Nagyváradról való áttelepítés következtében teljesen elkeveredett. Jelenleg a vármegyeháza hét szobájában ládákban és kötegekben várja a rendezést. A rendezéshez nincsenek meg egyelőre a minimális feltételek sem, pl. polc, leltár, állvány jegyzék, útmutató stb. A főlevéltárnoknak nincs befolyása az irattárra, selejtezésében a főlevéltárnok nem vesz részt. Külön levéltárral rendelkezett az adóhivatal, az árvaszék stb. Ezek anyagát a levéltár nem veheti át. Ugyanígy elzárkózott a levéltár a nem törvényhatósághoz tartozó szervek iratanyagának az átvétele elől (pl. tanfelügyelőség). A kutatást az alispán engedélyezte — 1946-ban egy kutató volt. A levéltár kiemelt feladatként kapta az irattári selejtezések ellenőrzését. A Gazdasági Főtanács előre meghatározta, hogy az egyes községek mennyi papírt adjanak be. Az akció lebonyolítására négy hónapot engedélyezett. Bihar vármegye közhivatalnokainak, közintézményeinek és községeinek a selejtezését Kecskés Balázs vármegyei főlevéltárnok ellenőrizte, nehogy a kiselejtezés során történeti értékű iratanyag is megsemmisüljön. Kismarja selejtezésre szánt iratanyagából Bocskai-, Rákóczi-, Kossuth-iratokat is vissza kellett venni. (118) Nemcsak a levéltár, hanem az országos és a megyei szervek is sok energiát fordítottak a magyar—román iratcsere lebonyolítására. (119) A Bihar megyei Levéltár működésének utolsó nagy akcióját, a két megye egyesítését követően a bihari anyagnak a Hajdú megyei Levéltárba való átszállítását a Hajdú megyei Levéltár munkatársaival együttműködve haj-