Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Bihar vármegye Levéltára

mással összekötve ládákban vagy szekrényekben — rekeszekben helyezték el. A közgyűlésen tárgyalt első csomó az 1693—1698. évi iratokat fogta össze s azokat az I. és II. fasciculus jelöléssel látta el. Ez a lajstromozási rendszer 1719-ig haladt és együttesen elérte a XII. csomószámot. (95) Thurzó munkáját Bota Benedek folytatta rövid ideig, majd Viser Lipót vette át a levéltár vezetését 1777-ben mint lajstromozó három, majd ismét három évre. Visernek a magyar levéltárügy, Bihar vármegye és a nagyváradi káptalani levéltár érdekében kifejtett tevékenységét Jakó Zsigmond, Főglein Antal és Komoróczy György összegezték. (96) Viser Lipót magas színvonalú elméleti tevékenysége mellett szólnunk kell a vármegyei levéltár anyagának rendezése területén elért eredményeiről. Az iratokat az iratképző szervek szerint csoportosította, ezáltal lehetővé tette a közigazgatási (politikai), a bírósági, valamint a gazdasági jellegű iratok szétválasztását. Űjra rendezte a bírósági anyagot; elválasztotta a büntetőper anyagot a polgáritól és megfelelő segédleteket készített. Rendezési munkájában alapelvnek tekintette, hogy a levéltári anyag használhatóvá tételénél legfontosabb a mutatózás, különösen akkor, ha a személy- és helynévanyag mellett az kiterjedt a tárgyakra is. A korábbi iratok esetében nem átrendezést valósított meg, hanem inkább mutatókat készített. A levéltári anyag rendezését tíz tárgyi és négy személyi csoport kialakításával kívánta megvalósítani. Tárgyi csoportok: I. igazságszolgáltatás (politikai, közigazgatási, törvénykezési), II. katonai, III. tartományi biztosság debreceni kerülete, IV. adóügyek, V. kereskedelemügyek, VI. egyházi és vallásügyi, VII. művelődés — iskolaügy, VIII. közegészségügyi, IX. úrbéri, X. történeti értékű feljegyzések iratai. Személyi vonatkozású csoportok: I. nemességi ügyek, II. a méltóság- és címadományozás, III. tisztségviselők, IV. táblabírók ügyei. A működése előtt keletkezett iratok rendezését 1785-ben fejezte be, ezt követően kezdhette volna meg a levéltárba kerülő iratok saját elvei szerinti rendezését. Erre azonban mégsem kerülhetett sor, mivel II. József rendelkezései nyomán az egész megyei igazgatási szervezet átalakult — így az 1786—1790 között keletkezett iratok rendezésére nem a Viser-szisztéma szerint került sor. A rendezést kívánta elősegíteni az a döntés is, amely 1789-ben elrendelte a jogi és a politikai akták szétválasztását. (97) Viser Lipót távozása után Lányi Márton irányította tovább a levéltári munkát. Az anyag rendezése szempontjából a Viser-féle rendszert vette alapul, bár némi változtatásra is sort kerített. A leglényegesebb eltérés talán abban érzékelhető, hogy a tárgyi elválasztáshoz igazodva alakította tovább a levéltári rendet — nem tett különbséget a tárgyi és a személyi ügyek között. A tárgyi tagolást szűkítette: (98) I. vallás- és egyházügyi, II. hadi- és háziadó,