Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Debrecen város Levéltára

— 1944. szeptember 17-én éjjel gyújtóbombák felgyújtották a városháza épületét több ponton. A levéltár raktárait nem érte károsodás, de a mentés során az iratok egy részét kihordták az utcára, majd visszaszállították, így a levéltári rend nagymértékben megbomlott. — A levéltár folyamatosan raktári gondokkal küszködött, a polgármesteri hivatal nem egy rendelkezése sújtotta a levéltárat, a szükségmegoldások, az anyag rohammunkában való ide-oda telepítése következtében a levéltári rend alapvetően felborult, az iratanyag össze van zsúfolva. — A levéltár feladatát csak részben képes ellátni, mivel raktárainak egy részét elvették, az iratanyag egy részében lehet csak kutatni. Csobán a főigazgatónak küldött levél befejező soraiban mentegeti magát a válasz késedelme miatt, jellemző — ezért szó szerint idézzük sorait: „Szeptember óta a nemzetgyűlési választások hatósági munkáját, most meg a háborús károk összeírását is vezetem, a városi tanácsi határozat folytán ... Az egyik elszámolását még nem fejeztem be, a másikhoz a nyomtatványok a vasúti közlekedés korlátozása folytán még nem érkeztek meg. így volt egy délelőttöm, amikor a levéltári anyag ügyeivel is foglalkozhattam". (66) (Kiemelés G. I.) E dokumentum egyértelműen támasztja alá Borsa Iván megállapítását: „Az általános helyzet az volt, hogy a főlevéltárnok a megyei vagy városi közigazgatás valamelyik szektorában, s másodlagosan — szinte lopott időben — foglalkozott levéltárának ügyeivel." (67) A BM 177 056 1946. III. 10/1. sz. rendelete alapján a levéltár 1946. március 23-ra előkészítette hivatali és alkalmazottainak ügykörét. Az 1946. augusztus elsején nyugdíjba vonuló Csobán Endre helyére ideiglenes megbízással dr. Lükő Gábor eyetemi magántanárt nevezték ki félállásban. A levéltár új vezetője a legfontosabb feladatnak a levéltári anyag rendezését tartotta. (68) Lükő a későbbiekben igyekezett a levéltár szakmai munkáját erősíteni és más jellegű megbízásokat elhárítani: „Hivatalunk csupán a kormány által elrendelt népszámlálásokat, összeírásokat, mezőgazdasági adatgyűjtéseket, háborús kárösszeírásokat hajtotta végre, ezekkel azonban a polgármester, illetve a Tanács bizta meg hivatalunkat esetről esetre. Ez a megbízás is első sorban Csobán Endre nyug. főlevéltáros személye miatt történt, aki levéltárosi kinevezése előtt a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője volt, s igy a tekintetben szakembernek számított." (69) A raktározási gondok enyhítésére nyílt lehetőség 1947. májusában, mivel megszűnt a Városházán a konyha működése, így az alagsor levéltári raktárait a tanács visszaadta a történelmi levéltárnak. (70) 1947. július 29-én életbe lépett az 1947. évi XXI. te, amely a polgári szemléletű levéltárügy megreformálását célozta. E törvény megjelenése következtében a magyar levéltárügy területén semmiféle változás nem történt. A levéltár munkáját megzavarta a tanács 16 615/1947. II. sz. határozata, amely utasította Lükő Gábort, hogy a kevert iratanyagból selejtezzenek ki kb. 60—70 mázsát. A kategorikus döntést az magyarázza, hogy a városi nyomda papírigénylését a központi szervek csak akkor voltak hajlandók elfogadni, ha a város teljesíti papírbeadási tervét. A levéltár vezetője tiltakozott a váratlan és gyors selejtezés ellen, azt kérte, hogy a selejtezés az általános iratrendezés utánra halasztódjék. Mivel a tanács a javaslatot elutasította, július 1—2-án a levéltár 67 q selejtpapírt adott át a nyomdának. (71) A levéltár őrizetében maradtak a kiselejtezett iratanyag