Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 21. (Debrecen, 1985)

Debrecen város Levéltára

Ezeket követően a levéltár átvett bizonyos anyagokat. Debrecen törvényhatósága selejtezési szabályrendeletet nem alkotott, a számvevőségi iratok selejtezésére Csobán Endre készített tervezetet, amelyet felterjesztettek jóváhagyásra a belügyminisztériumhoz. (54) Igen érdekes Sopron vármegye törvényhatóságának a levéltárügy országos rendezését szorgalmazó felirata, amelyet véleményezésre, állásfoglalásra Debrecen városa is megkapott. Csobán Endre 6 oldalas véleményt küldött meg a polgármesternek, az iratokból nem derül ki, hogy Debrecen városa végül is milyen választ küldött Sopron vármegyének. A főlevéltáros véleményének összegzését az általa megfogalmazott javaslat tartalmazza. Csobán kiindulópontja „A törvényhatósági levéltárak általában véve ... szomorú állapotban vannak . . .". A több pontból álló javaslat befejező gondolata: amennyiben a levéltárakat jelenleg fenntartók nem tudnak megfelelő feltételeket biztosítani a történeti értékű iratok védelmére, kívánja „ . . . a törvényhatósági és községi levéltárak államosítását és a történeti anyagnak kerületi székhelyen való összevonását". (55) A levéltár 1944. évi munkaköri leírása summázza a felszabadulás előtti korszak levéltárainak tevékenységét: — a város iratainak kezelése, szerelése és őrzése, — a felekezeti és állami anyakönyvek másodpéldányainak őrzése, kezelése és a bejegyzések végzése, — a város tulajdonát képező ingatlanok haszonbérleti szerződéseinek teljes kezelése és szerelése, — a vízikönyvek és kapcsolódó iratok kezelése, — a tudományos kutatók kiszolgálása, — a levéltár szakkönyvtárának kezelése és őrzése, — adóigazolások kiadása, — a városháza és adóhivatal légoltalmának megszervezése és készenlétben tartása, — népszámlálások és összeírások végzése, — különböző városi iratok selejtezése. (56) * * * Debrecen 1944. október 19-én felszabadult. Az első napokban a háború közvetlen élményei, a túlélés öröme töltötte el az embereket. Az ébredés, az eszmélés napjaiban joggal vetődött fel a kérdés: „Hol állunk, merre visz az út . . . Bódultan áll a széttépett ország". (57) A választ a Magyar Kommunista Párt adta meg: fel kell építeni a demokratikus Magyarországot. És elkezdődött egy új ország, egy új társadalom, egy új világ építése. Ebbe a hatalmas árba simultak be az alispánok és polgármesterek irányítása alatt álló levéltárak a maguk elszigetelt világával. Vásáry István, Debrecen városának polgármestere 1944. november 13-án rendeletben intézkedett a városi hivatalok, intézmények és vállalatok munkára jelentkezett dolgozóinak számbavételéről. Csobán Endre főlevéltáros november 16-i dátummal — a levéltár felszabadulás utáni első aktájában — jelentést tett a levéltár személyi állományáról. (58) Munkára jelentkeztek: Csobán Endre főlevéltáros, Tóth Endre id. napidíjas, Szluka Ferenc id. napidíjas, Szőllősi Sándor II. o. altiszt. Még nem jelentkezett munkára: özv. Harsányi Lászlóné id. kisegítő. A harcok során életét vesztette: dr. Mata János állandó napidíjas. A történelmi levéltár vezetője mint városi hivatalnok kezdte meg munkáját. Nevéhez fűződik a városi