A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - II. Település — lakás — környezet

Debrecen, 1928. AZ ÉPÜLŐ DEBRECEN A nagy háborút világszerte általános lakásínség követte, amely a kormányokat, államokat rendkívüli lakásépítési politika alkalmazására kényszerítette. A magyar kormány is nagyszabású intézkedéseket tett a lakásínség csökkentésére úgy a fővárosban, mint a vidéken. Városokat, községeket, vállalatokat és magánosokat különböző kedvezmények megadásával törekedett rábírni, hogy építkezzenek. Mégis, legközelebbről Debrecenben is, messze vagyunk attól, hogy a lakásínség megszűnésével dicsekedhessünk . . . Ezideig nálunk a MÁV és a város által foganatosított építkezések jelentenek némi eredményt, amelyek körülbelől háromszáz egy-két és háromszobás új lakást bocsátottak az elmúlt két-három év alatt használatba. A város közönsége aránylag drága kölcsönből szerzett sok milliárdot fordított új bérházak előállítására, nem csupán azért, hogy modern berendezésű egészséges lakáshoz segítsen pár száz középosztálybeli családot; nem is elsősorban jövedelmének szaporítása céljából, hanem azért is, hogy a munkáskezeket és ipari műhelyeket foglalkozáshoz, keresethez juttassa. A városi új bérházak közül csak kettő épült a város belsejében, ami által a belváros szépült is; a többi bérház, számszerint nyolc, két- és háromemeletes épület, a város ősi belterületén kívül, annak előtte üres pusztaföldön, újonnan felfogott háztelkekre települt. Amazok előállítási költségét némileg kevesbítette az a körülmény, hogy közelökben már készen voltak a közművek, míg a széleken emelt bérházak körüli új utcákat az építkezéssel egyidejűleg kellett csatornával, vízvezetékkel, burkolattal ellátni. A város ezen új bérházait, az építés időrendje szerint, röviden alább ösmertetjük; 1. A Bocskai-téren, a Népház szomszédságában, a Baross, Bárányi uccák és a tervezett nagykörút által határolt telken 1925-ben négy darab két-két emeletes kislakásos bérház épült, körülbelől négy milliárd költséggel; ugyanolyan külsővel és belső beosztással, mint az 1924-ben ugyanott, a népjóléti minisztérium költségén, egy milliárdért épült kislakásos bérház, amelyhez a város csak telket adott és kezelését vállalta 60 évig, amíg az állam tulajdona marad. Ebben az öt egyforma házban összesen 40 bérlakás van. Mind az öt házat a budapesti Stabil Építő R-t. építette helybeli iparosok munkájával. 2. A régi Füvészkert területén, Füvészkert-u. 2. szám alatt, a Dérimúzeum mellett 1926-ban kétemeletes bérházat építtetett a város, közel hárommilliárd korona költséggel. Hét 3—4 szobás lakás van benne és tágas helyisége a Zander-vízgyógyintézetnek. Fejér és Ritter debreceni cég építette. 3. Ugyancsak 1926-ban kezdtek építeni a Szent-Anna—Batthyány uccai három saroktelken (régi róm. kath fiúiskola, Nánásy—Sámy és Ujházy-házak helyén) négyemeletes hatalmas bérpalotát. Tizennégy milliárdot szántak rá, de Tóth és Sebestyén építészek és ezek társai 12,437.472,300 koronáért vállalták el az építést. Bérbe adható benne huszonnégy 2, 3, 4 szobás lakás és 14 bolt. Félemeletén van elhelyezve a világítási és vízművek városi üzlete és a köztisztasági vállalat. Barokkízlésű homlokzata harmonikusan illeszkedik bele az ugyanolyan