A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - II. Település — lakás — környezet

éjjeli őröknek a kötelessége, hogy lámpákat eloltsák, illetve meggyújtsák. — Ezek működésének ellenőrzése a községi hajdúk kötelessége. — 6. §. Miután a község ezidőszerint nincs oly anyagi helyzetben, hogy külön lámpagyújtogatási állást szervezzen, a lámpák gondozása és rendbentartása az illető lámpa területi érdekeltségéhez tartozó háztulajdonosok és lakók kötelessége. Éppúgy az ő kötelességük a lámpák meggyújtása vagy eloltása is este 9 óráig vagy reggel 6 óra után. A lámpák az alkony bekövetkeztével gyújtandók s a hajnal kipirkadásával eloltandók... Jelen szabályrendelet Egyek község képviselőtestületének 1925. évi február hó 28. napján tartott rendes közgyűlése alkalmával letárgyalva elfogadtatott. Olvashatatlan aláírások s. k. főjegyző. -főbíró. Hogy jelen szabályrendelet 1925. évi február hó 28. napjától 1925. évi március hó 15. napjáig terjedő 15 napon keresztül közszemlére kitéve volt s hogy ezen idő alatt ellene fellebbezés senki által be nem adatott, igazoljuk. Tisztázat. — HBmL. IV. B. 905/b. 199. — 4916/1925. 78 Budapest, 1925. augusztus 4. • MEGALAKULT A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI STAFÁNIA FIÓKSZÖVETSÉG Anya és csecsemővédelmi szervezetünk továbbépítése során Hajdúböszörmény r. t. város anya és csecsemővédelmi munkájának megszervezésére került a sor. A rendelkezésünkre álló adatok szerint ezen város népmozgalmi adatai igen elszomorítóak, amennyiben a születések száma évről-évre igen nagyfokú csökkenést mutat. így, míg 1922. évben 1034 volt az élveszületések száma, az 1923. évben már csak 973, 1924. évben pedig éppen csak 880 élveszületett volt, a csecsemőhalandóság pedig oly magas (1922-ben 23,3, 1923-ban 24,5% 1924-ben 24,2%) mely még a védőintézetekkel nem bíró területek átlagos csecsemőhalandóságát is felülmúlja. Tudomásunk szerint Hajdúböszörmény r. t. város területén különböző járványos betegségek pusztítottak az elmúlt években, a nagyfokú csecsemőhalandóságot azonban ezen járványos betegségek rovására nem írhatjuk, mert az anyakönyvi adatok azt mutatják, hogy az 1922-ben 8, 1924-ben 3 csecsemő pusztult járványos betegségben, 1923-évben pedig a járványos betegségek egyetlenegy csecsemőt sem követeltek áldozatul. Mindezek egybevetéséből kitűnik, hogy a hajdúböszörményi anya és csecsemővédelem megszervezésére s a rendszeres munka beállítására igen nagy szükség van, de ismerve a közönségnek minden újítás és haladással szemben tanúsított ellenszenvét s látva a közönségnek azt a részvétlenségét, melyet anya