A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás

De a szellemi munka értékelésére nincs érzéke a nagy közönségnek. Még talán megérti a tanítóság munkáját, de már kevésbé a tanárságét, még kevésbé értékeli a többiekét, kik íróasztal mellett ülve dolgoznak a városi, megyei, állami közigazgatás, igazságszolgáltatás, adókezelés stb. ügyében. Aki csak a testi kifáradási érezte, nem is képzeli, hogy van szellemi kifáradás is. Ezért van, hogy nagyon sokszor hallani lekicsinyelő nyilatkozatot a szellemi munkásokról, azok munkájáról, ezért van, hogy az élvezett javadalmazást főképen a kedvezményes élelmiszereket irigylik tőlük. De ez más lapra tartozik. Nyomtatott. — Hajdúnánási Újság, 1922. április 14. 2. old. 1 A részletet „A drágasági hullám" c. cikkből közöljük. Hajdúnánás, 1922. július 14. SZOMORÚ TAPASZTALATOK Budapest nagy város, az élelmi-cikkeknek odaszállítása és ott való árusítása sokba kerül. Sőt amit oda beengednek, annak kifogástalannak, elsőrangúnak kell lenni, különben irgalmatlanul elkobozzák. Mindebből tehát az következnék a gondolkodás örök törvényei szerint, hogy a budapesti piac drágább, mint a hajdúnánási. Ennek ellenére azonban mit tapasztalunk (ezért „szomorú tapasztalatok" ennek a cikknek a címe)? Azt, hogy — igazán egynéhány árut leszámítva — minden jelentékenyen olcsóbb a fővárosban mint nálunk. Hogy lehet ez, mi lehet ennek a rendellenes dolognak az oka? Néhány árat hirtelenébe ide írok. Budapesten a piacon egy kilogram gyönyörű cseresznye 24,40 korona, egy klgr. elsőrangú vöröshagyma 24 korona, a tojás válogatva 11 korona, de a községi árusítóhelyeken, ha valaki nem restéi sort állani: 5 kor. (értsük meg jól: öt korona!) És mindez kifogástalan, elsőrangú áru: negyven-ötven személy ül egy sorban és ezek portékája közzül lehet választani. Most már nézzük ugyanezen árukat minálunk. A cseresznye literje (nem kilója) 50—60 korona) s abban minden második szem apró volt, amelyet kedden hozattam). A vöröshagymáról beszélni sem jó, a tojás 10 korona 40 fillér, (Hajdúnánás tyúkjai aranyat tojnak). Minden árut nálunk literrel mérnek. Egy liter krumpli ára 32 korona volt szerdán. Ugyan mi fér egy literbe? És milyen bizonytalan a liter; nem tudom, van-e hatalma a rendőrségnek hozzá, de ha van; mindörökre gyökerestül irtsa ki a litert a piacról. Budapesten egy liter petróleum 32 korona, nálunk 46 ez idő szerint. Egy zsemlye nálunk 3 korona, a fővárosban péknél 3 kor. 50 fül., de éppen még egyszer akkora, mint a mienk. Így vagyunk a hússal is. A budapesti marhahús 200— 260 korona ugyan, míg a nánási 140., csakhogy micsoda hús a pesti! Egyáltalán nincs is rajta és benne csont, nincs máj, nincs hártyás, nincs vacak, hanem teljesen tiszta, színhús! Csak egy esetet említek föl, saját szemmel láttam. Egy házhoz — félre ne értsük, itt nálunk Nánáson — két kilogram húst hozattak. Az óriási csontdarabok fölkeltették a gazdasszony figyelmét, pontos mérlegen lemérte a húst és először is hiányzott belőle 10 deka; másodszor a gondosan lefaragott csontok 65 dekát nyomtak, a tiszta (nem valami szép) hús tehát a két kilóból csak 125 deka volt. Nos, melyik hús a drágább; a pesti-e, vagy a nánási? Nincs rá mód, hogy ezen a sok bajon, sok rendellenes dolgon segíteni lehetne? Ebben a tejjel mézzel folyó Kánaánban drágább az élet, mint a fővárosban, ahol