A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Növekszik az emberek érdeklődése történelmi múltunk iránt. Nemcsak az ország egészének, hanem a szűkebb hazának a történelme is foglalkoztatja az olvasókat. Ezért joggal számíthatnak érdeklődésre azok a helytörténeti kiadványok, amelyek egy-egy régió, megye történetét mutatják be színesen, sokoldalúan. A mai ember nemcsak a történelmi sorsfordulók eseményeit, következményeit tartja számos, de kíváncsian olvassa azokat a korabeli leírásokat, amelyekből megelevenedik elődeinek mindennapi élete, munkája, kirajzolódnak lakáskörülményei, a szociális-egészségügyi gondoskodás, a művelődés, a szórakozás és így tovább. Erdei Ferenc így vall erről a Város és vidéke című utolsó nagy munkájában: „Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy a társadalom mozgástörvényei makro és mikro szinten egyaránt érvényesek ... a társadalom mozgása ... eltérő módon halad előre a makro- és a mikroszférában. Az előbbi szféra a nagy összefüggések birodalma, a társadalmi struktúra, az osztályviszonyok, a hatalom-uralom és az eszmék mezőnye, s a társadalmi fejlődés drámai ütközései és politikai harcok zajlanak le ezen a szinten. Az utóbbi szférában viszont a társadalom folyamatosan előrehaladó fejlődése megy végbe: az elemi szerveződés folyamatai, alapvető társadalmi intézmények formálódása, a városok és a falvak alakulása, a család és a kisebb közösségek változásai, a termelés és a fogyasztás konkrét szerveződései. Ebben a szférában lassúbb és kevésbé észrevehető a társadalom mozgása: a társadalom konzervatívabb vegetációja ez. Korunk fórumain a felsőbb szint nagy problémái vannak elsősorban napirenden, ezek körül vannak viták, s ilyen szinten ütköznek meg a nézetek és az érdekek ... Az alsó szint kevésbé van reflektorfényben ..." A Hajdú-Bihar megyei Levéltár jelen kötetével tehát arra vállalkozott, hogy felvillantsa: hogyan élt a kapitalizmus korában megyénk lakossága. Rendkívül szűkös lehetőségeink ellenére bízunk abban, hogy a hiteles források felsorakoztatásával segítséget nyújthatunk megyénk történetének reálisabb megismeréséhez, kedvet teremthetünk eddig elhanyagolt témák, területek kutatásához. Elhatározásunkat csak erősíti az a tény, hogy a falu és városkutatás megyénket — Veres Péter és Szabó Pál irodalmi remekeit, Fényes Samu szociográfiai írásait kivéve — valójában elkerülte. Kötetünk szerkesztési alapelveiből a következőket kívánjuk előre bocsátani: a kapitalizmus lényegéből adódó, de az emberek életében különleges helyzetet teremtő első világháborús évekből, a nagy mezőgazdasági világválság időszakából nem válogattunk; igyekeztünk megfelelő arányokat teremteni Debrecen és a két megye forrásanyagát illetően. Sajnos, a hiányos bihari anyagból válogatásunk nem érhette el a kívánt szintet; mivel levéltárunk az iskolán kívüli nép-