A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - I. Létfenntartás

Debrecen, 1905. január 23. M. Kir. Belügyminiszter Űr! Jelentem, hogy múlt év augusztus 1-től december 31-ig 141 egyén részére állítottam ki útlevelet, ebből 111 hajdúdorogi kivándorló részére adatott ki. Az útlevelet nyert 111 hajdúdorogi lakos közül beérkezett jelentés szerint eddig 41 egyén vándorolt ki, a többiek tavasszal szándékoznak útra kelni. A kivándorlásra csábítja a munkásnépet egyfelől az, hogy a már előzőleg kivándoroltak Amerikában azonnal jó keresetforráshoz jutottak úgy, hogy alig 3—4 havi kint tartózkodásuk után 300—400 koronát küldöttek haza övéiknek, másfelől kivándorlásra bírja a lakosságot szegénysége és keresetnélkülisége. A múlt évi gyenge termés folytán a földmíves munkás nép keresményét mondhatni már teljesen felélte, munkát pedig nem kap, bár 80 fül, napi bérért is hajlandó volna dolgozni. Kivándorlási ügynökök szereplésének semmi nyoma nincs, az útlevelet kérők száma szaporodásának oka tehát egyedül a fentiekre vezethető vissza. Rásó Gyula s. k. alispán. Fogalmazvány. — HBmL. IV. B. 905/b. 114. — 511/1905. 15 Hajdúböszörmény, 1907. augusztus 10. A MÜLT ÉV SZTRÁJKJAI VÁROSUNKBAN Mindannyian tudjuk, hogy a múlt évben három sztrájk volt városunkban. Az asztalosoké, cipész és csizmadiáké, meg a szabóké. Nem egyszerűen regisztrálni (feljegyezni) akarjuk ezt a tényt, hanem tanúságokat vonni ki belőle. Öszszesen hatvankilenc munkás sztrájkolt negyven napon és munkabérekben elveszett közel 1300 kor. (1280). Mindhárom sztrájk sikerült, a munkaadók a munkások követeléseit teljesítették. Már most jegyezzük meg, hogy az itt közölt számok átlag számok, amik nem fedik pontosan a tényeket. Ügy jelentetett ugyan be, hogy az asztalosok sztrájkja aug. 6—12-ig terjedt, de azért a sztrájk mégis jóval több időt vont el a munkától. Gondoljunk csak a sztrájk előkészületeire a békéltető tárgyalásokra, a keserű hangulatra, a kellemetlen utóízre, be kell látnunk, hogy az elvesztett munka mennyisége majd kétannyi. Kétannyi a mindkét fél részéről felmerült bizalmatlanság és bizonytalanság folytán. Kire nézve csapás most már a sztrájk? Első sorban, közvetlenül a munkaadóra és a munkásra, de általánosabb vonatkozásban a nagyközönségre — tehát mindnyájunkra. Gondolkozzunk csak egy kissé e felett a tárgy felett. Az asztalossegédek hat napon át sztrájkoltak, számszerint 25-en; elveszett így hatszor huszonöt: százötven napszám, 450 k. értékben (a kimutatás szerint). Elveszett ez a pénz, mint egy kivonatott a forgalomból, mi által valami kis seb, bármilyen kicsi, de mégis seb, üttetett a közönségen. íme, így világlik ki a sztrájk angol nevének eredeti jelentése, a mi ütést, csapást jelent (sinke). Ki ennek az oka? Kérdezhetnők, mí ennek az oka? A munkás nem, mert hiszen a folyton dráguló életviszonyokkal