A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)

DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok

c) A védett földbirtokok száma: 45, területe: 392 kat. hold. d) A föld árak rendszerint a termény- és állatárakhoz igazodnak. A háború utáni évek tapasztalatai szerint az első osztályú földek ára 45—50 q búza árának felel meg. Gyengébb minőségű földek árai arányosan olcsóbbak. A legolcsóbban a legelő földek értékesíthetők, aminek az az oka, hogy a közlegelő használatáért aránytalanul kevés ellenértéket szed a közbirtokosság, ennek a következménye az, hogy 1 kat. hold legelő-földért rendszerint csak 80—100 pengő vételárat fizetnek. e) 500 holdon felüli földbirtokok, vagy földhaszonbérletek a községben nincsenek. 5. Állattartási viszonyok. A községnek az 1937. évi tavaszi haszonállat összeírása szerint az állatállománya összesen a következő: van összesen: 817 db szarvasmarha, 551 db ló, 2248 db sertés, 1285 db juh, 10 db kecske. Ebből öt 100 holdon felüli birtokos és bérlő tulajdonában van: 66 db szarvasmarha, 36 db ló, 737 db sertés és 574 db juh, viszont 539 100 holdon aluli birtokos tulajdonában van 751 db szarvasmarha, 515 db ló, 1511 db sertés, 211 db juh és 10 db kecske. Aránylag a lakosság állatállománya kicsiny, ami nagyrészt annak a következménye, hogy a közlegelő a községtől távol fekszik és az állatállományhoz viszonyítva máris kicsiny. Minthogy a folyamatban lévő tagosítás során a köziegelő megnagyobbítása, illetve nagyobb mérvű nagyobbítása nem megy keresztül, a község állatállományának számbeli fejlődése nem remélhető. 6. Munkaalkalmak. a) Kisebb ipari üzemen kívül a községben más üzem nincsen. E két üzemben (malom és olajütő) mindössze négy szakmunkás van alkalmazásban és két napszámos. b) 500 holdon felüli birtokok és bérletek a községben nincsenek, emiatt a munkások elhelyezkedése, illetőleg elhelyezése nagy nehézségekbe ütközik. Munkásaink gazdasági cselédeknek nem állnak el, emiatt a községbeli nagyobb gazdaságok kénytelenek idegen községből gazdasági cselédeket felfogadni. A községbeli munkások legszívesebben az aratási és cséplési munkákra állanak el, és mint ilyenek szívesen elmennek a községtől távol eső helyekre (pl. Sarkad, Naggyanté) is. Gazdasági munkásaink egy része szívesen vállal idénymunkát (kora tavaszi és késő őszi munkát) is. Községemben a gazdasági cseléd évi konvenciója készpénzre átszámítva kb. 400—450 pengő. Aratási munkák esetén a learatott termény tizedét kapják részül, cséplésnél az elcsépelt termény 3—3 és 1/2%-át. Az idénymunkások rendszerint 150—200 kg búzát kapnak havonként. 7. A község szociális stb. intézményei. A községnek egy községi óvodán, egy hat tanerős református felekezeti iskolán és egy ref. énekkaron kívül más kulturális intézménye nincsen. Szociális és egészségügyi intézményei a községnek nincsenek. A folyó évben kezdtük meg az iskolakötelesek teleltetési akcióját. A községnek munkás segély alapja nincs. 8. Közsegélyezés. A községben ez idő szerint hét munkaképtelen egyénnek ad segélyt a község, az évi segély összege: 552 P-t tesz ki. Az 1937. évben a község a szegények gyógyszereire 700 P-t adott ki, a folyó évre ilyen címen költségvetésünkben