A történelem hétköznapjai - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 20. (Debrecen, 1984)
DOKUMENTUMOK - III. Társadalmi kapcsolatok
nyel kísértette haza magát, már szájára vette a falu. Nagyobb lehetőség adódott ilyen téren a falun kívül végzett közös munkák idején, amikor napszámra vagy részesaratásra elmentek a lányok, fiúk közösen még vasárnap délután és egész héten maguk között voltak. Ilyen éjszakán a közös szálláshelyen, de méginkább kint a legelőn, mezőn vagy valamelyik fasorban, árokparton lehetőség nyílt a szexuális kapcsolatokra . .. A vagyoni, vallási, szülői, nemzetségi, lakóhely szerinti kötöttségek mellett voltak olyan általánosan elfogadott erkölcsi és esztétikai normák, melyek megszabták a házasulandók értékét. A legfontosabb szempont szexuál-etikai volt, melynek megítélése, — mint már arról a házasság előtti nemi élet kapcsán szó volt — teljesen eltérő volt, attól függően, hogy legényről vagy leányról alkottak-e véleményt ilyen téren. Döntő szempont volt a munkához való viszony, hiszen a paraszti társadalomban a munkának nemcsak értékteremtő, hanem legfontosabb értékmérő szerepe is volt... A párválasztásban az esztétikai tényezők is közrejátszottak, bár ritkán volt kizárólagos meghatározó szerepük. Arra vonatkozóan, hogy milyen a „szép" lány, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint takaros „sugár" (sudár) legyen; mások szerint legyen testes, hogy bírja a munkát, meg „legyen rajta mit fogni", „A csecses-faros jányokat szerettük, akin van mit fogni, nemcsak azír, mer az ágyba ez többet jelentett, mint egy vasalódeszka vagy piszkafa hanem azért is, mert tudott dógozni, mert bírta, mer erős, mink nem a tükör alá vettük az asszonyt." (szegényparaszt, sz. 1897.) Dr. Vajda Mária Nyomtatott. — Forrás, XIV. évf. 1982. I—IV. szám (66—74., 56—69.). 1 A négy részletben közölt tanulmány részletesen foglalkozik egy paraszti közösség szerelmi életével: a fiatalok szexuális felvilágosításával, a házasság előtti nemi élettel, a párválasztás szempontjaival, a házasságon kívül született gyermekek faluközösségen belül elfoglalt helyével, a paraszti szexológiával. 116 Hajdúböszörmény, 1918. június 9. OSZTRÁK—MAGYAR GYERMEKÜDÜLTETÉSI CSEREAKCIÓ Bejelenti polgármester úr, hogy Felséges Királyunk kezdeményezése folytán „Károly Király gyermeknyaraltatás" akció indult meg az iránt, hogy osztrák gyermekek Magyarországba és viszont magyar gyermekek az osztrák tengerpartra üdülés végett kicseréltessenek. A gyermekek vendéglátására vonatkozó intézkedés társadalmi úton létesült volna, de mert ettől siker alig volt várható, megváltoztatást nyert akként, hogy azt most már közigazgatási úton eszközölik, Hajdúböszörménybe 500 német gyermek elhelyezése van kimondva. Az intézkedés meg van téve, hogy a vendéglátó családokat össze írják — házról-házra felkérés útján a tanítók és egyes városi alkalmazottak, értesíttetett is már Főispán úr Ö Méltósága, hogy az eredmény f. hó 16-án be lesz hozzá jelentve. Ez alkalommal is felhívja polgármester úr a képviselőtestületi tagokat s ezek útján a lakosságot, hogy akinek körülményei megengedik fogadjanak magukhoz a tervezett 6 heti időtartamra ilyen nyaraló gyermeket. Fogalmazvány. — HBmL. Hb. — V. B. 71/a. — 110/1918.
