Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)
A FIÓKLEVÉLTÁR TÖRTÉNETE, IRATANYAGA
1979 júniusában a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztálya 500 000 Ft pótelőirányzatot engedélyezett a fióklevéltár létesítéséhez, amelynek nagy részét Dexion-Salgó állványok vételére és szerelésére fordítottuk. A Kulturális Minisztérium 1979. augusztus 14-én járult hozzá a fióklevéltár létesítéséhez, a tényleges munka ez után indulhatott meg. A következő év nyarán került sor a használatbavételi eljárásra, mely alapján az építésügyi hatóság figyelembe véve a közreműködő rendeltetésszerű működését. A levéltár dolgozói közben a belső szakmai előrendeltetésszerű működését. A levéltár dolgozói közben a belső szakmai előkészítést végezték (dobozolás, az anyag szállításra való kigyűjtése, nyilvántartások, raktári jegyzékek elkészítése). A fióklevéltár kezdő személyi állománya egy tudományos munkatárs, egy levéltári kezelő és egy részfoglalkozású kisegítő volt. Debrecenből, a megyei levéltárból, az iratanyag Hajdúböszörménybe szállítása 1980 nyarán kezdődött. A költöztetésben a levéltári alkalmazottakon kívül KISZ-tagok és katonák is segítettek. 1981 tavaszán került sor a Hajdúkerület iratanyagának és a kéziratos térképeknek a kiszállítására. A megnyitáskor a fióklevéltárnak mintegy 700 folyóméter iratanyaga volt. Az intézmény illetékességi területe Hajdúböszörményre, Hajdúvidre, Hajdúdorogra, Hajdúnánásra, Görbeházára, Polgárra, Újtikosra és Tiszagyulaházára terjed ki. Több mint száz iratképző szerv tartozik a fióklevéltárhoz, s amellett az állami anyakönyvi másodpéldányok kezelését is itt végzik. Az illetékességi területen működött és működő iratképző szervek és a Hajdúkerület iratanyagát, valamint anyakönyveket és térképeket őriz az intézmény. A raktárak befogadóképessége mintegy 900 iratfolyóméter, ami azt jelenti, hogy a most begyűjtésre váró anyaggal megtelnének. Ezért is szükséges a raktárak további bővítése. A levéltári anyagot nem a fondtörzsszámok növekvő rendjében, hanem településenként elkülönítve s ezen belül a fondtörzsszámok sorrendjében helyezte el az intézmény. Mindez a fondjegyzékből kiderül, de az egyes fondok, áljagok konkrét őrzési helyét az áttekintő raktári jegyzékek részletezik. A fióklevéltár anyaga teljes egészében rendezett (középszintű rendezettségű), a kutatók szolgálatára áll. A kutatószobában egyidejűleg 4—6 kutató is dolgozhat. Az intézmény pontos neve: Hajdú-Bihar megyei Levéltár hajdúböszörményi fióklevéltára. A dokumentumok biztonságos őrzésével, kezelésével és feldolgozásával a helytörténeti-honismereti munkát és természetesen a „hajdúkutatás" segítését tekinti főbb céljának a levéltár.