Útmutató a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 19. (Debrecen, 1982)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE 1 A levéltárak az őrizetükbe kerülő iratokat tudományosan kimunkált, egy­séges szempontok szerint rendezik és rendszerezik. Elsődlegesen vagy eredet (proveniencia) vagy formai ¡11. tartalmi kapcsolatok (perinencia) alapján csoportosítják az iratanyagot. Az így összetartozó iratokat a levéltári termi­nológia fond na k 2 nevezi. A magyar gyakorlat szerves és szervetlen fondot kü­lönböztet meg. Egy-egy szerves fondhoz valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező illetőleg nála keletkező és rendeltetésszerűen nála maradó ira­tok tartoznak. A szervetlen fondot gyűjteménynek vagy gyűjtemény jellegű fond na k ne­vezik, ami arra utal, hogy bizonyos szempontok szerint más fondokból alakít­ják ki a levéltári együttest. Amíg a szerves fond természetesen alakult levéltári egység, addig a szer­vetlen fond mesterségesen alakított. A fond a legjelentősebb levéltári egy­ségnek számít, állandó pillére a rendezésnek, ami azt is jelenti, hogy a levél­tárakban őrzött bármely irat valamilyen fondhoz tartozik. A levéltári anyag rendszerében még két megnevezésre utalunk a fondon belül: az egyik egy­ség az állag, a másik a sorozat. Nagyságrendben fond, állag, sorozat a sor­rend. Az állagok a fondokon belüli legmagasabb szintű levéltári egységek, amelyek bizonyos szempontok szerint egymástól elkülönülő, de a fondon be­lül összetartozó iratanyagok. Az állagok szerinti elkülönülés alapját az irat­képző szerven belüli funkcióbeli és szervezeti különállás^ az önálló iratkeze­lés (iktatás, irattározás), a saját segédlettel való ellátottság (iktatókönyv, mu­tatókönyv) és a nagyobb terjedelem adják. Ezek követése fontos az állagok kialakításánál. Az állagok általában természetesen alakult levéltári egysé­gek, ami azt is jelenti, hogy nem egy-egy fond mechanikus szétdarabolása révén keletkeznek. Állag nincs minden fondban, többnyire csak a nagyobb iratképzők fondjaiban találhatók. A sorozat az állagnál mélyebb szintű levéltári egység, amelyről azonban szintén nem mondható el, hogy minden fondban vagy állagban megvan. A fondon vagy állagon belüli formai, alaki jegyek vagy tárgyi, tartalmi összefüg­gések alapján létrejövő levéltári egységeket nevezzük sorozatoknak. Formai Wór itt utalunk arra, hogy egyéb kiadványokon túl a fondismertetőhöz elsősorban „A helytörténetírás levéltári forrásai l-lll." kötetében publikált szervtörténeti kutatásokat hasz­náltuk fel. E segítséget köszönjük Béres András, Dankó Imre, Gazdag litván, Komoróczy György, Mervó Zoltánné, Nagy Gyuláné, Nagy Sándor, Pásti Judit, Poór János, Varga Antal. Veliky János és Újiaky Zoltán kutatásainak. 2 A fondok kialakításához, rendszerezéséhez, alaposabb ismeretéhez néhány itt is felhasz­nált kiadványra hívjuk fel a figyelmet: - Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV. Levéltártan és Történeti Forrástudományok 4.) (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.) - Levéltári ismeretek kézikönyve (Szerk.: Endrényi Fe­renc) (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.) - A Levéltárak ügyviteli Szabályzata (Melléklet a művelődésügyi miniszter 130/1971. (M. K. 10.) MM sz. utasításához).

Next

/
Oldalképek
Tartalom