Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)
TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori településtörténeti vázlata.
Bakay Kornél: Kaposvár földjének története a legrégibb időktől a honfoglalásig. Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár 1975. 11—62., Kemenczei Tibor: Régészeti leletek# neolitikumtól a honfoglalás koráig. Edelény múltjából. (Szerk.: Sápi Vilmos) Edelény 1973. 41—46. Mutter Róbert: Zalaegerszeg története a honfoglalásig a régészeti leletek alapján. Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Zalaegerszeg 1970. 5—10. JEGYZETEK 1 A garamszentbenedeki apátság alapítólevele (1075) említi Ártándot, melyet más néven Rikachinak neveztek, és Szoboszlóvásárát, a mai Hajdúszoboszlót, melyről az oklevél azt is hangsúlyozza, hogy magyarul nevezték Szoboszlóvásárának. Tehát volt másik, nem magyar neve, is. Knauz Nándor: A Garanmelletti szentbenedeki apátság. Bp. 1890.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A—Cs. Bp. 1962. 418, 443., Módy György: Szoboszló és környéke a XI—XIV. században. Hajdúszoboszló monográfiája. (Szerk.: Dankó Imre) Hajdúszoboszló 1975. 80.; A százdi monostor alapítólevele (1067) Hortobágy marchia mellett Pród első említését tartalmazza. Wenzel Gusztáv: Árpádkori Új Okmánytár I. Bp. 1860. 26.; H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. Bp. 1959. 95—96. 2 A művek felsorolását lásd a tanulmány utáni irodalomjegyzékben. Elkészült a szarvasi járás topográfiája és megindult a munka Pest megyében is, ahol befejeződött a budai járás feldolgozása és megírás alatt áll a váci járás. Számunkra különösen fontos a szeghalmi járás topográfiája, mert annak legnagyobb része a régi Bihar megye falvait foglalja magába. Mint területünk déli szomszédja, számos ott tapasztalt jelenség érvényesülésével és meglétével kell számolnunk a mai Hajdú;Bihar megye déli részén is. A helytörténeti munkák kora Árpád-korral foglalkozó fejezetei a régészeti terepbejárások adataira támaszkodnak, s így a korai Árpád-kor történetének kutatása majd mindenhol a régészek kezébe csúszott át. 3 A kora Árpád-kor településtörténetéhez Hajdú-Bihar megyében is megtörtént az ismert régészeti adatok összegyűjtése, s ezeket és az új terepbejárások adatait számos helytörténeti monográfia és feldolgozás értékesítette. Mesterházy Károly: Hajdúdorog a honfoglalás utáni első századokig. Hajdúdorog története. (Szerk. Komoróczy György) Hajdúdorog 1971. 23—32.; Ua.: Hadház a népvándorlás és a korai Árpád-korban. Hajdúhadház múltja és jelene. (Szerk. Komoróczy György) Gyula 1972.23—30.; Ua.: Hajdúböszörmény földjének története a népvándorlás és a honfoglalás korában. Hajdúböszörmény története. (Szerk. Szendrey István) Debrecen 1973. 14—29.; Ua.: Polgár története a népvándorlás és honfoglalás korában (germánok, avarok, honfoglaló magyarok). Polgár története. (Szerk. Bencsik János) Polgár 1974. 23—41.; Sz. Máté Márta: Hajdúszoboszló területének történeti képe a XI. századig. Hajdúszoboszló monográfiája. (Szerk. Dankó Imre) Hajdúszoboszló 1975. 53—70.; Módy György: Szoboszló és környéke a XI—XVI. században. Uo. 71—141. Módy György: A falutelepülés külső kerete a honfoglalás utáni első századokig. Hajdúnánás története. (Szerk. Rácz István) Hajdúnánás 1973. 21—31.; Mesterházy Károly: Berettyóújfalu földje a IX. századtól a XIII. századig. Berettyóújfalu története (Szerk. Varga Gyula) Berettyóújfalu 1981. 51—79.; Módy György: Berettyóújfalu és környéke a XIII. századtól a török hódoltság koráig. Uo. 83—119.; Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területének IX—XIII. századi településtörténetéhez I—II. Déri Múz. Évk. Szerk. Dankó Imre. 1973.97—174.; 1974. 211—262.; Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztály viszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. Bp. 1980. 10—35.; 4 1. Sugár Istvántól A mai Polgár és környékének középkori térképvázlatát a Polgár története c. kötetben. 5 1. Tiszacsege kéziratos térképeit: SzmT. 3. 1765-ből és SzmT. 12. 1787-ből.; Pap József: Tiszacsege. Db. 1967. 6 1. a Kis-Sárrét térképét 1815-ből: MRT 6. 74. t. Szerep térképe 1785-ből BmT. 8. A felszínhez: Füzesgyarmat egy részének határjárása, Györffy György: Történeti földrajz 1966 2 . 507.; MRT 6. 91.; Károly határjárása 1326-ból: Györffy György: Történeti földrajz 509.; MRT 6. 115—116.; Zsáka részleges leírása: 1322: Györffy György: Történeti földrajz 692. 7 Sugár István: Középkori falvak és puszták topográfiája a történeti Polgár területén. Polgár története 431. 8 Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX—X. századi bolgár emlékei. Fólia Arch. 28. köt. 1977. 157—• 170.; Ua.: Die ethnischen Probleme des Gebietes östlich der Theiss im 9. Jh. Rapports du IIP Congres International d'Archéologie Slave. Tom. I. Bratislava 1979. 539—541. 9 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv Bp. 1938. II. köt. 414.; Ua.: Keletmagyarország helynevei. Magyarok és románok. Szerk. Deér József és Gáldi László I. köt. Bp. 1943. 191—200.; Györffy György: Történeti földrajz 571.
