Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori településtörténeti vázlata.

szovát-Hegyeshatárhalom (XI. sz.), 32. Hajdúsámson-Majorsági föld (X. sz.), 33. Hajdú-Bihar m. ismeretlen lelőhely (X. sz.), 34. Hencida-Szerdekhalom (X—XI. sz.), 35. Hortobágy-Bajnokhalom (X. sz.), 36. Hortobágy-Köveshalom (XII. sz.), 37. Hortobágy-Görbehát (XII. sz.), 38. Kaba — Vasútállomás (X—XI. sz.), 39. Konyár-Vénkert (X—XI. sz.), 40. Magyarhomorog-Kónyadomb (X—XI. sz.), 41. Nádudvar-Mihályhalom (X. sz.), 42. Nádudvar-Töröklaponyag (X—XI. sz.), 43. Nádudvar-Vajózug (XI. sz.), 44. Nádudvar környéke (X. sz.), 45. Nagykereki (X. sz.), 46. Nagyrábé-Eseróhalom (XII. sz,), 47. Nagyhegyes—Elep-Mikelapos (X—XI. sz.), 48. Nagyhegyes—Elep-Balogh tanya (X. sz.), 49. Nyíracsád-Szentirmay föld (X. sz.), 50. Nyíracsád —• Dózsa tsz..(X. sz.?), 51. Polgár—Tikos (X. sz.), 52. Polgár (X—XI. sz.), 53. Püspökladány-Eperjes-völgy (X—XI. sz.), 54. Sárrétudvari — Iskolaudvar (XI—XII. sz.), 55. Sárrétudvari-Balázshalom (X—XI. sz.), 56. Sárrétudvari-Ferendekhalom (XI. sz.), 57. Sárrétudvari — név nélküli halom (X. sz.?), 58. Űjszentmargita (XII. sz.), 59. Téglás-Telek (XI. sz.), 60. Tetétlen (X—XI. sz.), 61. Tiszacsege —

1 Rákóczi u. (X. sz.), 62. Újtikos-Demeterkút (X—XI. sz.). Ezeken kívül néhány bizonytalan irodalmi adat említ további honfoglalás kori lelőhelyeket: Hortobágy-Derzs, Nyíracsád, Biharkeresztes-Cserepes. E lelőhelyek egy része a XI. századtól keltezhető templomos hely, bár nincs kizárva, hogy honfoglalás kori előzményeket is fogunk még találni. Természetesen az is előfordulhat, hogy a korábbi temetők már nyomtalanul elpusztultak egy homokbányában. A felsoroltakból templom körüli temetők, tehát legjobb esetben is XI. századi lelőhelyek a következők: Debrecen-Köveshalom, Hajdúböszörmény-Pród, Debrecen-Persedomb, Hajdúszoboszló —- Erzsébet tér, Hortobágy-Görbehát, Hortobágy-Köveshalom, Nagyrábé-Eseróhalom, Ohat—Telekháza, Debrecen-Pallag, Sárrétudvari —- Iskolaudvar. Ezek közül biztosan XI. századi Hajdúszoboszló —• Erzsébet tér és Hajdúböszörmény-Pród. A többi inkább a XII. századra keltezhető, főleg keltező értékű pénz vagy korai okleveles említés hiánya miatt. Már régóta ismerjük azt a szabályosságot, hogy a X—XI. századi temetők mellett néhány száz méterre ott találjuk a településeket, falvakat is. így az általunk nyilvántartott 62 (65) honfoglalás kori lelőhely a magányos vagy páros temetkezéseket leszámítva (Debrecen^ vidéke, Nádudvar-Mihályhalom, Hajdúböszörmény-Erdőstanya, Debrecen-Újföld—Kondoros, Nyíracsád-Szentirmayföld, Hajdú-Bihar megye —- ismeretlen lelőhely) 56 települést is jelent, akár ismerjük a hozzájuk tartozó falvakat, akár nem. A korszakunkba eső X—XII. századi falvakat, három kivételtől eltekintve {Ártánd, Ádám vagy Pata Nagykereki határában, Szoboszló), mind a régészeti terepjárások, ill. helyszíni szemlék és feltárások alapján ismerjük.

10 E hármat is meg kellett régészetileg határozni, mert sajnos előfordul, hogy legjobb szándékunk ellenére sem találjuk meg az oklevelekből ismert falu helyét a terepen. Ezért inkább azt mondhatjuk, hogy a Hajdú-Bihar megyébe eső régészeti lelőhelyek közül háromhoz ismerünk XI—XII. századi okleveleket. Természetesen a későbbi írott forrásokban sok olyan falu van felsorolva, melyeknek már megtaláltuk régészeti nyomát. Ezek a falvak kétségtelenül jóval korábban alakultak ki, mint ahogy először olvashatjuk nevüket. A régészeti terepbejárások során azonban sok olyan falu helyére is bukkanunk, amelyet nem tudunk írott forrással meghatározni. Főleg azért, mert bizonyos, hogy nincs is róluk okleveles adat. A kiterjedt terepbejárási munkák során majd minden falu mai határában találhatunk ilyen ismeretlen Árpád-kori