Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori településtörténeti vázlata.

Jellegzetes díszítés alakult ki a szaltovói kultúrában és annak Alduna­menti változatában is. Ilyen díszítéssel ellátott edényeket ismerünk Hajdúbö­szörményből, Ohat-Kisszigetről és Debrecenből az egykori Lóversenytér kör­nyékéről. E településhelyeken valószínűleg a IX. századi bolgár fennhatóság emlékeit találtuk meg, bár e feltételezés még bizonyításra szorul. Hiteles ása­tásból származó darabokkal még nem rendelkezünk. 8 E települések anyaga segítséget adhatna a területünkön felbukkanó és a korai írott forrásokban is felbukkanó szláv helynevek eredetének megítéléséhez. A helynevekből a nyel­vészek ugyanis szláv lakosság jelenlétére következtettek. A szláv lakosság egy részét nyilván a későbbi időben telepítették ide a magyar királyok, más részük azonban a honfoglalás korát megelőző lakosság maradványa lehet. Ilyen ne­vek a Tisza mentén Szandalék, Montaj, Böszörmény határában Pród, a Sárréten Szerep, Sárrétudvari mellett Csarna dülő, Biharban Pocsaj, Esztár, Guszár, Terebed, Konyár, délebbre Zomlin és talán Ártánd korábbi neve a Rikachi is. 9 E szláv népesség régészetileg nem mutatható ki, sem sírjaikat, sem települései­ket nem ismerjük, vagy nem tudjuk elkülöníteni a késő avar kori, esetleg a X. századi magyar emlékektől. Kétségtelen azonban, hogy a honfoglaló magyar­ság nem néptelen területet szállt meg, hanem területenként változóan kisebb­nagyobb sűrűségben lakott földeket. Jól tanúsítják ezt az egykori Dél-bihari és Békés megye északi felének falvai, ahol a rendszeres terepbejárások számos késő avar kori települést találtak, s melyek lakottsága a X. században is foly­tatódott. E területeken ásatások sorával igyekeznek tisztázni a VIII—-XII. századi településviszonyokat (Hunya, Örménykút, Szarvas környéke). A honfoglaló magyarok A honfoglaló magyarok megtelepedésének jelenleg legfontosabb régé­szeti forrásai a temetők. A honfoglalás kori temetők száma megyénkben a kutatás alacsony szintje miatt alatta marad a Szabolcs vagy Csongrád megyei számnak. Az újabb feltárásokkal, sőt néha a régi és feledésbe merült lelőhelyek újrafelfedezésével számuk mégis meghaladja a hatvanat. Jelenleg a következő X—XI. századi (néha XI—XII. századi templom körüli temetőkről van szó) temetőket ismerjük: 1. Alsójózsa-Gyökös L. telke (X—XI. sz.), 2. Ártánd­Nagyfarkasdomb (X—XI. sz.), 3. Berettyóújfalu (X. sz.), 4. Bakonszeg-Ko­vácsi (az egykori Nadányi tanya helyén X—XI. sz.), 5. Berekböszörmény-Budai domb (X. sz.), 6. Berekböszörmény-Pál domb (X. sz.), 7. Biharkeresztes-Vasút­állomás (X. sz.), 8. Bihardancsháza-Halomszerdomb (X—XI. sz.), 9. Debre­cen-Átkosföld (XI. sz.), 10. Debrecen-Köveshalom (XII. sz.), 11. Debrecen — Perse domb (Szalóksámson, XII. sz.), 12. Debrecen-Pallag (XII. sz.), 13. Debrecen — Szabolcs u. (X. sz.), 14. Debrecen-Szepes (X. sz.), 15. Debrecen — Vincellér u. (X. sz.), 16. Debrecen-Űjföld-Kondoros-part (X. sz.), 17. Deb­recen vidéke (X. sz.), 18. Derecske — Konyári út eleje (XI. sz.), 19. Derecske — Váradi G. tanya (X—XI. sz.), 20. Egyek—Ohat—Telekháza (XI—XII. sz.), 21. Egyek-Félhalom környéke (X. sz.), 22. Egyek-Gyökérkút-Bojár halom (XI. sz.), 23. Hajdúböszörmény-Kis-Bene tanya (XI. sz.), 24. Hajdúböször­mény—Vid-Erdős tanya (X. sz.), 25. Hajdúböszörmény-Pród (XI—XII. sz.), 26. Hajdúböszörmény — ismeretlen lelőhely (X. sz.), 27. Hajdúdorog-Temető­hegy (X—XI. sz.), 28. Hajdúszoboszló-Kiserdő (XI. sz.), 29. Hajdúszoboszló— — Erzsébet tér (XI. sz.), 30. Hajdúszovát-Bábistó laponyag (X. sz.), 31. Hajdú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom