Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Módy György: Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a török hódoltságig.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG Módy György Az oklevelek adatai, más írott források és a régészeti feltárások mellett területünk településeinek történetére — elsősorban is az elpusztult falvakra, határuknak kiterjedésére vonatkozóan —• a kéziratos térképek igen fontos források. Ezért is tartottuk szükségesnek a Hajdú-Bihari kéziratos térképek c. 1972-ben megjelent kiadványban rövid birtoklás- és településtörténeti áttekintés közreadását. Jelen, második kötetben is erre törekszünk. Összefoglalásunkban a helynevek után zárójelben az első okleveles előfordulás évét adjuk meg, és az elpusztult települések helyét. A XIII. század első felének települési viszonyaira a Váradi Regestrumból kapunk igen értékes értesüléseket. Ezeket más, korai okleveles említésekkel kiegészítve területünkön közvetlenül a tatárjárás előtt több mint félszáz faluról van adatunk. Ehhez hozzá kell számítanunk a régészeti kutatással korai települési egységeknek — tartós szállások, állandósuló faluhelyek — felismert közel száz helyet. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy sok —• oklevélben először a tatárjárás után, vagy éppen csak a XIV. század elején szereplő — falu, pl. Darvas, Pocsaj, Derecske a helynévelemzés alapján is bizonyára megtelepedett már a XII. században, de legalább a XIII. század első harmadában — akkor vidékünkön a tatárjárás előtt az országos sűrűségnek megfelelő településhálózatot találunk, ^több mint két és félszáz kisebb-nagyobb településsel, egyházas és egyházatlan falvakkal (az oklevelekben terra, villa, possessiö) és a XI. század végén létrejött prédiumokkal. Ez utóbbi, rabszolga-szolga népességgel telepített földesúri mezőgazdasági üzemeknek a magyar falurendszer kialakulásában betöltött szerepére Szabó István kutatásai derítettek fényt. Egy részük a XII. század végén faluvá lett, elsősorban azok —* amelyekben templom is állott —, ahol kezdettől megvoltak a faluvá fejlődés csírái. Többségük felszívódott a környék nagyobb településeibe. De utóbb, a XIII. században is újból jelentőséget kaptak. A kora Árpád-kori településhálózat kialakításában területünkön is ugyanazok a tényezők működtek, mint az ország más részein: a nemzetségi birtokrendszer, a királyi birtokok, a várispánságok és az egyházi és világi nagybirtok. E tényezők egymás utáni jelentkezését, de egymás melletti hatását vizsgálva ki kell emelnünk, hogy vidékünk majdnem teljesen a bihari dukátushoz tartozott. Györjfy György kutatásaiból tudjuk, hogy a dukátusi megyékben — így Biharban és Szabolcsban is — a későbbi vármegye egész területét megszálló honfoglalás kori nemzetségeknek nincs bizonyítható nyoma. Békés vármegye