Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori településtörténeti vázlata.

falvakat, néha nem is egyet, pl. Bojt vagy Fúrta határában. Ezek egy része valószínűleg prédium volt, azaz a földesúr majorsága A XI—XIII. századi név nélküli kis települések, melyek az egykori falu határában helyezkedtek el, néha a falu központjához közel, zömükben prédiumok voltak, a földesúri üzem települései. Ilyen prédiumot említ Szabó István a Somogy megyei Told faluban (villa), amely a falu mellett volt, s hozzá 6 eke föld, rét, erdő és szőlő telepítésére alkalmas föld tartozott három rabszolgával.

11 Jelenlegi ismereteink szerint X. századi magyar falvaknak tekinthetjük a következő lelőhelyeket: l.^Alsójózsa-Kiskert

v 2. Bojt-erdőoldali szőlőskert, 3. Álmosd-Nádlás rész, 4. Ártánd-Zomlin, 5. Artánd-F/142-es határkő (Bors), 6. Biharkeresztes — Toldi útfél, 7. Bojt-Kékes, 8. Bojt-Méhes, 9. Bojt-Bogátihalom, 10. Berettyóújfalu-Kengyel, 11. Berettyóújfalu-Palocsa, 12. Berettyóújfalu-Szentkozma (Kovácsi ?), 13. Berettyóújfalu-Macsóhát, 14. Berettyóújfalu—Derecske-Inke, 15. Berettyóújfalu—Herpály, 16. Berettyóújfalu—Andaháza—Szentdemeter, 17. Derecske — Téglagyár, 18. Derecske — Hunyadi út, 19. Debrecen-Ondód, 20. Debrecen — Baromvásártér, 21. Debrecen —- Böszörményi út, 22. Debrecen-Szata, 23. Debrecen-Szepes, 24. Debrecen-Bánk, 25. Debrecen-Haláp, 26. Debrecen — városi téglagyár (Poroszló), 27. FurtaGyörgyös, 28. Furta-Telek (Megyer), 29. Fúrta — Veresér mente, 30. FurtaKorda-sziget, 31. Fülöp—Felsőfülöp, 32. Gáborján-Földvár, 33. Hajdúböszörmény-Strázsahalom, 34. Hajdúböszörmény — Téglagyár, 35. Hajdúböszörmény-Hetven, 36. Hajdúböszörmény — ism. lelőhely, 37. Hajdúhadház — Sz. Kis Gábor tanyája, 38. Hajdúhadház-Cégény, 39. Hajdúnánás-Bangatanya (Nyicki rét), 40. Hajdúsámson-Csemetekert, 41. Hajdúsámson-Daraboshegy, 42. Hencida — Zöldfa utca, 43. Hortobágy-Bajnokhalom, 44. KonyárPapfenekese, 45. Nagykereki-Temetőbokra, 46. Nagyléta, 47. Nagyhegyes—• Elep—Mikelapos, 48. Polgár —< Kenderföldek, 49. Újtikos—323-as magassági pont (Kékes), 50. Ártánd (utoljára említjük, bár ez a legjobban adatolt X. századi falunk). Ha a temetőket és településeket térképezzük és összevetjük, akkor kiderül, hogy ma csupán mintegy 100 X. századi lelőhelyet ismerünk, hiszen több temető és település összetartozik. De ez a kb. 100-as szám még egy évtizeddel korábban is, a régi beidegződések hatására, hihetetlennek tűnt. Elsősorban azért, mert ebből számos más dolog következik: pl. a honfoglaló magyarság életmódja, melyet korábban nomádnak vagy félnomádnak, szállásváltónak véltek. Pedig a pontos, ismételt és rendszeres terepjárásokkal a jelenleg ismert lelőhelyszámot meg lehetne sokszorozni. Csak példaként említjük, hogy Békés megyében csupán a szeghalmi járásban 236 lelőhelyet találtak, s ebből a számból hiányzanak az Árpád- és későközépkorban egyaránt fennállott települések a temetők.

12 Ezek Árpád-kori, tehát X—XIII. századi települések mind, ha nem is mind jelent önálló falut. A Sárrét szigetvilágában elpusztult középkori falvak szigeteken helyezkedtek el. Ha Zsákának csak régészeti emlékei maradtak volna, akkor valamennyi szigete egy-egy lelőhely lenne térképünkön, de azért az mind Zsáka tartozéka volna. Viszont ha azt tekintjük, hogy Zsáka és Fúrta milyen közel vannak egymáshoz, és mindkettőt régészeti lelőhelyei alapján kellene elválasztanunk egymástól, kísérletünk valószínűleg nem járna kielégítő eredménnyel. így az egymáshoz nagyon közel fekvő lelőhelyeket nem mindig lehet egyértelműen egy faluhoz kötni. Egyelőre le kell mondanunk arról, hogy Hajdú-Bihar településtörténetében ilyen nehézségeket kelljen megoldanunk. A rendelkezésünkre álló régészeti