Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori településtörténeti vázlata.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETÉNEK KORA ARPAD-KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA Mesterházy Károly Hajdú-Bihar megye néhány évtizedes közigazgatási egység. A korai Árpádkorban Szabolcs, Bihar és kis részben Békés megye osztozott ezen a területen. Ha e földrajzi kereteken belül kell foglalkoznunk az Árpád-kori települési viszonyokkal, akkor a fejlődés általános törvényszerűségei miatt mindhárom területen találkozunk ugyanazon jelenségekkel. Másrészt viszont tekintettel kell lennünk arra a tényre is, hogy az Árpád-kori településviszonyok nemzetségi hagyományokból következtek. Módszerünkben főleg a régészeti kutatásokra fogunk támaszkodni. Ez annál is fontosabb, mert a X—XII. századi kereteket néhány kivételesen ránk maradt történeti forrást leszámítva, csak a régészeti adatokkal tudjuk kitölteni. A történeti kutatás eredményei ugyan sokkal gazdagabbak, de a X—XI. századi Alföld településtörténetének vizsgálatában a kutatóknak egy-egy kisebb körzettől eltekintve, szinte történeti adatok nélkül kell dolgozniuk. X. századból származó írott forrásunk tudvalevően nincs, és a XI. század gyér okleveles anyagából is csupán két oklevél adatai szólnak mai hajdú-bihari községekről: az egyik a garamszentbenedeki apátság, a másik a százdi monostor alapító levele.

1 Ezek után érthető, hogy a településtörténetnek minden lehetséges forrást meg kell szólaltatnia. A korábbi időben a helynevek voltak a leggyakrabban felhasznált források. A településtörténészek kidolgozták a helynévtipológia módszerét, s az országos anyagból következő eredményeket általánosították. A helynévtipológia azonban csak a helynevek kialakulásának törvényszerűségeit állapította meg, s ezek nem voltak közvetlenül alkalmazhatók a falvak kialakulásának kérdésében. Az idők folyamán ugyanis számos falu neve változhatott. A helynévtipológia alapján ezért számos falu kialakulását jóval későbbre tette a történettudomány. Ebben természetesen az a megrögzött tévhit is szerepet játszott, hogy a honfoglaló magyarok nomádok voltak és így falvaik is csak viszonylag későn alakulhattak ki. Az új településtörténeti kutatások országszerte régészeti alapvetéssel indultak. Az elkészült és megjelent munkák száma ugyan még ma sem nagy, de azért ez is több tucatot tesz ki.

2 A régészet adatainak felderítése és a településtörténetbe való beépítése hosszú időt vesz igénybe, mert alapja a fáradságos terepmunka, a régészeti terepbejárás és az ásatás. Hajdú-Bihar megyében ez a munka csupán a kezdeteknél tart, mivel ritkán történt nagyobb területek alapos bejárása, a teljességre törekvő lelőhely felgyűjtés, és a lelőhelyek térképezése. így inkább csak jelezzük a jövendő régészeti kutatások irányát.

3