Hajdú-Bihari kéziratos térképek - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 18. (Debrecen, 1982)

TANULMÁNYOK - Mesterházy Károly: A kéziratos térképek régészeti hasznosítása.

zad végi és Zoltai idejében történt ásatások, illetve az abból az időből származó leletek lelőhelyeinek azonosításában. Debrecen régészeti topográfiáját csak a kéziratos térképek segítségével lehet elkészíteni, hiszen az utcanév gyakori változása, a beépített közterületek, megváltoztatott rendeltetésű épületek stb. sorsa csak ezeken követhető nyomon. JEGYZETEK 1 Makkay /.: A bihari Berettyóvölgy őskori leletei. DMÉ 1948—56. 21—40. 2 Zoltai L.: Die Hügelgräber der römischen Kaiserzeit in Hortobágy. Diss. Pann. Ser. II. No. 11. 269—308.; Párducz M.: Die nähere Bestimmung der Hügelgräber der römischen Kaiserzeit in Hortobágy. Uo. 309—325.; Bona I.—

Dienes I.—Kovalovszky J.—Mócsy A.: Orosháza és környéke a római kortól a magyar középkor végéig. Klny. Orosháza története és néprajza. I. 114—120. 3 Soproni S.: Limes Sarmatiae. Arch. Ért. 96 (1969) 43—53.; A földsánc első nagy kutatója Rótner Flóris volt, aki a nyomvonalat meg is rajzolta. Munkája kéziratos térkép a debreceni levéltárban (BmT 181). Régi kéziratos térképek segítségével rajzolta meg a sánc vonulatát Balázs V.: Az alföldi hosszanti földsáncok. Rég. Füz. Ser. II. No. 9. Bp. 1961. és Ua. Acta Arch. Hung. 15 (1963) 310. 4 Soproni S.: Limes Sarmatiae. Arch. Ért. 96 (1969) 43—53.; Mesterházy K—Soproni S. Arch. Ért. 93 (1966) 296.; Soproni S.: Későrómai éremlelet Hajdúnánás Tedejpusztáról. DMÉ 1966—67. 91.; Mesterházy K.: Beszámoló az 1965. évi Biharkeresztes-ártándi ásatásról. DMÉ 1965. 61—66.; Ua. Arch. Ért. 94 (1967) 224.; Ergebnisse der Ausgrabung von Biharkeresztes-Ártánd im Jahre 1965. Acta Antiqua et Archeológia X (1966) Szeged, 99—102. 5 Osváth P.: Bihar megye sárréti járása. (Nagyvárad 1875); Herpay G.: Földes község története. (Debrecen, 1936.) 254. ;Méri I.: Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és a Túrkeve-mórici ásatások eredményeiről. Arch. Ert. 79 (1952) 49—65.; Kéziratos térképeket használtak fel Éri I.—Bálint A.: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. Rég. Füz. II/6. Bp. 1959.; Kovalovszky J.: Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. Rég. Füz. 1/5. Bp. 1957. 76—80.; Valter I.: A Bodrogköz középkori településtörténete. Doktori dissz. Kézirat. Messzemenően felhasználja a kéziratos térképeket a Magyarország Régészeti Topográfiája c. sorozat. Eddig hat kötete látott napvilágot és további két kötete sajtó alatt van. Bakay K.—Kalicz N.—Sági K.: Veszprém megye régészeti topográfiája. Keszthelyi és tapolcai járás. Bp. 1966.; Éri I.—Kelemen M.—Németh R.— Torma I.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Bp. 1969. Az első kötetről Kovalovszky J. Arch. Ért. 96 (1969) 134—135. Kéziratos térképeket használnak fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának Régészeti Tanszékén készült államvizsga dolgozatok is. Horváth I.: Régészeti adatok Esztergom és környékének településtörténetéhez.; Juhász I.: Régészeti és településtörténeti kutatás a közép-Körös vidékén.; Lovag Zs.: Régészeti adatok Szentendre és környezetének településtörténetéhez. 6 Zoltai L.: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI—XV. században, Debrecen 1925.; Ua. Ismeretlen részletek Debrecen múltjából Debrecen, 1936. 7 Mesterházy K. és Módy Gy. terepjárásai 1967 és 1969. Módy Gy. A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai. DMÉ 1962—64. 136.