„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

visszafizetendő. A biztosítékot a házipénztár fogja őrizni. Egyebekben a régi szervezeti szabályzat az irányadó. A könyvtár ügyeinek intézésével dr. Balogh István múzeumi segédőrt bíztam meg. Segítségére lesznek Árvay Anna és Disznós Vilma könyvtárkezelő és Farkas Sándor városi hajdú. A város házipénztára a régi 4 P biztosítékot senkinek sem engedi el. Egyúttal kérem a nagyközönséget, hogy a kintlévő könyveket mindenki szolgáltassa be, mert enélkül az új tagságot senki sem nyerheti el. Nyomtatott. — Néplap, 1944. 14. sz. dec. 10. 2. old. Dr. Sőregi János múzeum- és könyvtárigazgató Debrecen, 1944. december 19. A CSOKONAI SZÍNHÁZ TERVEI Debrecen város hivatalos körei a mindennapi élet ezer gondja-baja közt sem feledkeztek meg a város közönségének kulturális igényeiről. Megbízást adtak a debreceni Ady Társaságnak, hogy vegye kezébe az elárvult színház ügyeit. Felkerestük hát a Társaság egyik vezetőjét, szellemi életünk egyik kiválóságát, s kikérdeztük, hogy hányadán is áll a színház kérdése. ,,A színház megindítása több szempontból problematikus — válaszolta a kitűnő esztéta. Az Ady-Társaság természetesen magáévá tette az ügyet, és háromtagú bizottságot jelölt ki a nehézségek leküzdésére. Az első akadály a társulat hiánya. Megállapítottuk, hogy számbajöhető színésztehetség mindöszsze hét-nyolc tartózkodik a városban, s így előreláthatólag ideiglenesen további műkedvelők bevonására lesz szükség. Már ebből is következik, hogy nagyobb szereplőgárdát igénylő darabot nem adhatunk elő. Ilyenformán határozott programot adni most még korai volna. Egyelőre a megnyitó előadás körül folyik a megbeszélés. A vezetőség az említett nehézségekre való tekintettel azt látja helyesnek, ha nem egész estét betöltő darabot ad elő, hanem egyfelvonásosokat, reprezentatív jeleneteket a világirodalom kimagasló alkotásaiból. így szóbakerült Tiborc jelenete a Bánk bánból, Az ember tragédiájának egyik színe, Móricz Zsigmondnak valamelyik egyfelvonásosa, s esetleg Tamási Áronnak egy mesejátéka. A külföld klasszikus szerzői közül gondoltunk Sophoklesre: alkalmas lenne az, Oedipus király egyik jelenete a dögvészsújtotta város véreinek kórusával. A shakespearei diktátor, Machbeth bukása is színre kerülhet. Teljes egészében előadható a Pathlein mester, hiszen csekély szereplő, csekély színpadi felkészültséget igényel, amellett a legpompásabb bohózatok egyike, irodalmi értékű remekmű, amely mindenfajta közönséget egyaránt kielégít. Műkedvelőkkel, a