„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

Apolló mozgó: befogadóképessége 1942-ben és 1946-ban változatlanul 569 személy. A háborúk során az előcsarnok súlyosan megrongálódott, valamint üveg- és bútorkárok keletkeztek. Ezek a károk már mind pótoltattak úgy, hogy a mozgó zavartalanul folytatja működését. Vígszínház mozgó: A Vígszínház mozit az elmúlt háború alatt bombasérülés nem érte. Légnyomás következtében az ablaküvegek nagyrésze tönkrement, amit a mozi vezetősége már pótolni igyekezett. A mozi fényképszínház befogadóképessége változatlanul: 431. Meteor mozgó: A Meteor mozgót háború alatt kisebb károk érték, eltűnt a mozgóból egy hangszóró, az ajtókról a függöny. Egy nagy kirakatüveg és több üveg összetört. Eltűnt továbbá 2 darab ventillátormotor. A fenti károk közül csak az üvegkárok pótoltattak. A nézőtér befogadóképessége 1942ben 500 személy, ma 451 személy. Debrecen város a 2-ik világháború előtt négy múzeumot tartott fenn, éspedig az 1930-ban megnyitott Déri Múzeumot, az 1934-ben alapított Hortobágyi Múzeumot, az 1936-ban újra rendezett Thaly Kálmán Múzeumot és az 1942-ben megnyitott Déri Frigyes ezredes Néprajzi Múzeumot. A Déri Múzeum a vidék legnagyobb és legmodernebbül berendezett közgyűjteménye volt, évi 50—70 000 személyt kitevő látogatottsággal. A Hortobágyi Múzeum az első magyar pusztai múzeum nevet viselte, elsőrendű madárgyűjteménnyel. A Thaly Kálmán szoba a magyar függetlenségi eszmét ápolta, míg a Déri György Néprajzi Múzeum volt az első vidéki egyetemes magyarhoni Múzeum, mely a nemzetiségeket is felölelte. Debrecen négy múzeumának fenntartására évi 50—60 000 pengőt áldozott. Ezenfelül az új Déri Múzeum épülete 1926—1930-ig, berendezéssel együtt 1 800 000,— pengőbe, a Déri György Néprajzi Múzeum megalkotása pedig 80 000,— pengőbe került. Debrecen tehát múzeumaiért hozott áldozataival és négy múzeumával első helyen áll a vidéki magyar városok között. Múzeumi közművelődési könyvtárának évi személyforgalma 100 000 személy volt, miáltal ez a vidék legforgalmasabb könyvtárává vált. A Déri Múzeum rendezte be az első modernül felszerelt konzerváló és preparáló laboratóriumot az országban. Ujabban megalapította Ady-szobáját, Szabadságharci-szobáját, Hajdú-szobáját és az Oláh Gábor-emlékmúzeumot. Múzeumi művész-restaurátori állása szervezés alatt. A világháború a Déri Múzeum anyagában 3%, a Déri György Néprajzi Múzeum anyagában 5% kárt okozott. A Hortobágyi Múzeum anyaga teljesen megsemmisült. A Thaly szoba anyaga sértetlen. A Déri Múzeum és Déri György épülete bombázás következtében súlyos tető-üveg és vitrin károkat szenvedett. Anyagát elpakolva, az épületet zárva tartják. A két épület 1945. tavaszán ideiglenes tetővel ellátva várja az újjáépítés költséges munkáját. A múzeumi közművelődési könyvtárat már 1944. december 15-én megnyitották. A múzeumi előadó és kiállítási termeket 1945. tavaszán használható állapotba helyezték. A Közművelődési Könyvtárnak 1946-ban 24 000 személy forgalma volt.