„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

Az előadásokat minden szombat este 5 órakor, később a korai sötétedés miatt 4 órakor kezdik. A professzorok az előadás után sem távoznak el, hanem kint alszanak a perifériákon s így a közelben lakóknak módjukban van később is elbeszél­getni velük és kérdéseikre választ kaphatnak. Az első előadások október 20-án és 27-én lesznek. Pukánszky Béla az em­beriség legnagyobb muzsikusáról, Beethovenről fog beszélni, 27-én pedig Törő Imre tart előadást „Az ember fejlődésének alapjelenségei" címmel. A későbbi előadások hasonlóan érdekes és színvonalas témájúak lesznek. Az egyetem legkitűnőbb professzorai vállalkoztak az előadások megtartá­sára. A következő előadásokat tervezik: Az ember származása, Magyar őstörténet, Magyar művelődés a magyar tavasz tükrében, Nyelvrokonság, A nemzetiségi kérdés, Az irodalom mű­helye, A magyar építőművészet fénykora, Pannónia, A baktériumok sze­repe a temészetben, A legújabb magyar irodalom, A jobbágyság, Az atom­energia, A növények társadalmi élete, A magyar zene gyökerei, A szabad­ság a magyar történelemben, Az egyházak az emberiség békéjéért. Sok elő­adás lesz ezen kívül, amelynek címét még nem áll módunkban közölni. Az előadásokat vetítettképes magyarázatok teszik élénkebbé. Azt talán fölösleges is hangsúlyoznunk, hogy a vállalkozásnak ebben a formájában korszakalkotó jelentősége van. Ma már mindenki előtt világos és nyilvánvaló az, amit néhány évvel ez­előtt még csak kevesen láttak, hogy ez a szörnyű világégés nem szakadt volna a magyarságra, ha „középosztályunk" politikai tájékozatlanságán kí­vül általános műveltsége is nem lett volna olyan kétségbeejtően alacsony színvonalú, hogy kritikátlan lélekkel, minden szélkakaspolitikánk árbóc­hordozója lett. A nagyobb műveltség tisztább látást s nagyobb felelősséget jelent. A több felelősségből pedig önként következik az ország veszejtő tö­rekvésekkel való aktívabb szembehelyezkedés és a józan politikai állás­foglalás is. Mi szocialisták azért is örömmel üdvözöljük a bölcsészeti kar professzo­rátusának nagyszerű kezdeményezését, mert világosan látjuk, hogy a tőkés társadalmi rend nemcsak a materiális élet elsőrendű szükségleteitől fosz­totta meg a munkásságot, hanem az anyagi lezüllesztésen át elvette annak lehetőségét is, hogy a munkásosztály kielégítse a minden ember szívében ösztönösen szunnyadó vágyat az Igaz és Szép iránt, kitárja maga előtt a magasabbrendű emberi élet messze távlatokra tekintő kapuit. Kósa Győző Nyomtatott. — Tiszántúli Népszava, 1945. 185. sz. okt. 18. 1. old. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom