„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

szervezője és vezetője, az elméleti órák egyik előadója, Tamás Ervin festőművész, az alakrajz, művészeti kirándulások, műhely, műterem, üzemi látogatások, tárlatvezetések irányítója, Debreczeny Tivadar szobrászművész, a szobrászat és az anatómiai rajz vezetője. Az esztétika és művészettörténet főelőadója: dr. Kádár Zoltán archeológus, egyetemi magántanár volt. Órákat tartottak még: dr. Tóth Ervin, Tamás Ervin. Mint meghívott előadók: dr. Asztalos Sándor kultúrtanácsnok, dr. Balogh László szm. felügyelőhelyettes, dr. Koczogh Ákos egyetemi magántanár és dr. Varga Imre, v. szabadművelődési felügyelő szerepeltek. A Szabadiskolába 1949. januárjában 77 hallgató iratkozott, részint az elméleti, nagyobbrészt a gyakorlati órákra. Ebből gyári és üzemi, s egyéb munkás 11, földműves 1, nyomdász 1, lakatos 1, címfestő 4, asztalos- és kőművessegéd 1, kereskedősegéd 1, kalapossegéd 1, varrónő 1, újságárus 1, bádogossegéd 2, MÁV-gyakornok 3, díszletmunkás 1, műszaki gyakornok 2, szobrász és keramikus 2, színész 1, tisztviselő 6, tanítónő 2, általános iskola, mezőgazdasági, műszaki gimnáziumi tanuló 16, egyetemi hallgató 5, háztartásbeli 9, egyéb alkalmi munkás, stb. 6. Az év végére a tanulók cserélődése és kimaradása folytán a következő hallgatók maradtak: (lásd a csatolt névsort.) A Képzőművészeti Szabadiskola személyi, dologi és szervezési kiadásait Hajdú vármegye Szabadművelődési Felügyelői Hivatala fizette. A Szabadiskola a Szabadművelődési Felügyelői Hivatal útján beszerzett felszerelési tárgyakkal, továbbá könyvekkel, folyóiratokkal, stb. nem rendelkezett. A gyakorlati órákhoz szükséges felszerelési tárgyakat (rajztáblák, rajzbakok, emelvény, székek, asztalok, stb.) a kollégium intézőtanácsa kölcsönözte. A felszerelt szobrászműtermet, a mintázásokhoz szükséges anyagokat Debreczeny Tivadar szobrászművész díjtalanul bocsátotta rendelkezésünkre. A művészettörténeti előadásokat általában vetített képekkel illusztráltuk. Ami a társadalom és a Szabadiskola kapcsolatát illeti, megállapítható, hogy az elméleti előadásokat általában 25—30 érdeklődő látogatta, főleg dohány- és vagongyári dolgozók és a tisztviselői rétegből. A heti óraszám a következőképpen alakult: 2 esztétika, 2 művészettörténet, 6 alakrajz 4 szobrászat, 2 szeminárium «== összesen 16 óra. Ehhez járultak a művészeti kirándulások, műhely- és műteremlátogatások, tárlatvezetések, közös film- és kiállítás-látogatások. Így a heti óraszám átlagosan 20 volt. A Képzőművészeti Szabadiskola július 2-től 7-ig kiállítást rendezett, a város dolgozóinak igen nagy érdeklődése mellett. A legtehetségesebbek könyvjutalmakat és dicsérő-elismerő bizonyítványokat kaptak és műveiket az iskola felküldte a világifjúsági találkozó képzőművészeti bizottságának. A Szabadiskola működéséről mindkét helybeli lap rendszeres tájékoztatást adott, s jelentősebb eseményekről részletesen beszámolt. Debrecen, 1949 július hó