„...Munkát, szellemet, észt...” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 17. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK

Két monumentális könyvhöz jut olcsó áron az olvasó: Illés Béla „Kárpáti rapszódia" és Déry Tibor „A befejezetlen mondat" regényeivel. Külön meg kell emlékeznünk a remek, kétkötetes Puskin válogatott írásokról. Debreceniek számára egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kötet a Könyvnap kiadványai sorából Csokonai válogatott versei. Nem véletlen, hogy Petőfi költő-ősei között szívesen hivatkozott Csokonaira s demokráciánk irodalma visszanyúlva a múltba szintén Csokonaiban találja meg egyik dicső elődjét. A népi hagyomány gazdagságát senki nem egyesítette oly meggyőzően az európai kultúra kincseivel, mint ez a vidéki elmaradottságát keserves valóságában tengődő és eljövendő nagy városok kultúrájáról, eljövendő somogyi iskolák nagyszerűségéről ábrándozó fiatalon meghalt költő. Lehetetlen meghatottság és megdöbbenés nélkül olvasni Csokonainak ezeket a jövőbe mutató verseit ma, amikor 150 év után a költőnek az elkövetkező századról szóló elképzelése is megvalósult a nép államában. Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádokig c. könyvének is érdekes debreceni vonatkozása van. Az illegalitás korába nyúlik vissza ennek a kötetnek a születése. A könyv, amely az első nagyszabású, materialista alapon, dialektikus módszerrel írt magyar történeti munka, 1941-ben Debrecenben jelent meg egyik debreceni nyomdában a Kódex kiadásában. A kötet szerzőjéül Szentmiklóssy Lajos — ez volt Molnár Erik illegális neve — volt feltűntetve. Felszabadulás után a könyv újra megjelent, de csakhamar elfogyott. Űj, mostani kiadása a szovjet történettudomány eredményeinek figyelembevételével, teljesen átdolgozott s fontos módosításokkal bővült. Molnár Erik a felszabadulás után Debrecenben ismertette először hatalmas tanulmányát a magyar történetírók egyrészének történelemhamisításairól nagy érdeklődés mellett. Ez az érdeklődés meg fog nyilvánulni könyve iránt a debreceni Könyvnapokon. A tanyavilág népének a gépállomások dolgozói feldíszített traktorokon vitték a könyveket. A traktorok üresen tértek vissza, minden könyv elfogyott. A megyében minden községben a dolgozó nép ünnepeként folynak a Könyvnapok. Úttörők, kultúrbrigádok színes műsorszámai szórakoztatják a könyvsátrak körül torlódó közönséget. Egészen példátlanul álló érdeklődés mutatkozik mindenütt: Hajdúnánásról, Püspökladányról, Nádudvarról, Kábáról többször kértek utánpótlást, mert egyes könyvek teljesen elfogytak. A kultúra legfőbb terjesztője: a könyv egy szűk réteg privilégiuma helyett a dolgozó nép széles tömegeivé lett. Ez a tanulni vágyó, jogaival élni tudó, a kultúra szépségei iránt fogékony tömeg tette igazi ünneppé 1949 Könyvnapjait. Nyomtatott. — Debreczen, 1949. 140. szám jún. 19. 5. old. 1 A dolgozó ember végre hozzájutott, hogy könyveket vehessen.