100 éves a Vöröskereszt - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 16. (Debrecen, 1981)

KORMOS MIKLÓS: Százéves a Magyar Vöröskereszt

A megalakult egylet fő feladata az volt, hogy felkészüljön háború esetén a szükséges segélynyújtásra, sebesültek ápolására. Szükségkórhá­zakat, sebesültellátó osztagokat szerveztek. Gróf Bethlen Mikó Róza, a Vörös Kereszt Városi Választmány elnöke az adakozók közreműködésével 1882 márciusában ezer sebkötőt szolgáltatott az országos központhoz. Debrecen közegészségügyi állapotát 1883-ban értékelték és az észlelt hiányosságokra felhívták a figyelmet. A Vörös Kereszt Egylet debreceni választmányának előterjesztésére akciót kezdeményeztek az utcák tisztítására. Felhívták a figyelmet a tisz­taságra vonatkozó érvényes tanácsi határozatok pontos végrehajtására. „A leglelkiismeretesebb vizsgálódást és az érvényes tanácsi határozatok­nak teljes foganatot szerezni" határozták meg célkitűzésüknek. Mindez 1866-ban került kezdeményezésre, és megjelölhető a „Tiszta, virágos Deb­recenért" mozaalom korai elődjének. A Vörös Kereszt Egylet 1887. március 27-én a Városháza nagytermé­ben közgyűlést tartott, ahol az országos egyleti közgyűlésre két képviselőt választottak. Ezen a közgyűlésen már határozat született, hogy Debrecen­ben „beteg szálló állomás és gyógytár" létesüljön az aláírási íveken jegy­zett összeg felhasználásával. Annak gondolata, hogy Debrecenben mentőtársulat létesüljön, már 1888-ban felmerült. Ehhez az akcióhoz már a város orvosai is csatlakoz­tak és kezdeményezték annak létrehozását. A Vörös Kereszt Egylet egyik fő feladata lett Debrecenben a városi női választmány határozata alapján, hogy kezdeményezik az ápolónők kiképzését. A tanfolyamot Budapesten szervezték és 6 hónapig tartott. A budapesti tartózkodás költségeit a helyi Vörös Kereszt Egylet biztosí­totta. Ez az akció is széles körű érdeklődésre tartott számot és csatlako­zott az országos kezdeményezéshez. Debrecenben a Vörös Kereszt tagok közül az orvosok javaslattal éltek, hogy a szegény betegek ingyenes gyógyszerellátását szervezzék meg vá­rosunkban. A rendelőintézet orvosai nevében dr. Ujfalussy József elnök terjesztette elő indítványát. Célja ennek az akciónak az volt, hogy az inté­zet orvosai javasolták, hogy „a városi szegények számára írott rendelvé­nyeken mindig azon gyógyszerész által biztosított gyógyszert szolgáltassák ki, és azt a város terhére számolják". Ez az orvosi kezdeményezés, amely a díjtalan orvosi és gyógyszerellá­tást 90 évvel ezelőtt jelölte meg célkitűzésének, 1891. május 1-én fogalma­zódott meg városunkban. Célkitűzése és hurrljánuS szemlélete országosan is kiemelkedő orvostörténeti eseménynek tekinthető. A következő időszak a Magyar Vörös Kereszt Egylet tevékenységében már arra irányult, hogy esetleges háború esetén felkészülten nyújtson se­gítséget a sebesült katonák életének megmentéséhez. 1911. évi országos hadikészültségi jelentés arról ad számot, hogy hazánkbőn a Vörös Kereszt Egylet „11 sebesültszállító, 10 hegyi sebesültvivő oszlopot, egy tábori kór­házat 200 sebesült számára, mozgóraktárakat, amelyek 19 hadosztály egészségügyi intézményeit és 18 tábori kórházat képes a szükséges gyó­gyászati anyagokkal, fehérneművel és üdítő szerekkel ellátni. A mögöttes területen fenntart: 8 tartalék kórházat 2000 ággyal, 50 bétegnyugvó ál­lomást 5092 férőhellyel, 496 kisegítő kórházat 474 könnyebben sebesült tiszt és 16 673 legénységi állományú beteg és sebesült számára, 4 üdülőházai

Next

/
Oldalképek
Tartalom