100 éves a Vöröskereszt - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 16. (Debrecen, 1981)
KORMOS MIKLÓS: Százéves a Magyar Vöröskereszt
A megalakult egylet fő feladata az volt, hogy felkészüljön háború esetén a szükséges segélynyújtásra, sebesültek ápolására. Szükségkórházakat, sebesültellátó osztagokat szerveztek. Gróf Bethlen Mikó Róza, a Vörös Kereszt Városi Választmány elnöke az adakozók közreműködésével 1882 márciusában ezer sebkötőt szolgáltatott az országos központhoz. Debrecen közegészségügyi állapotát 1883-ban értékelték és az észlelt hiányosságokra felhívták a figyelmet. A Vörös Kereszt Egylet debreceni választmányának előterjesztésére akciót kezdeményeztek az utcák tisztítására. Felhívták a figyelmet a tisztaságra vonatkozó érvényes tanácsi határozatok pontos végrehajtására. „A leglelkiismeretesebb vizsgálódást és az érvényes tanácsi határozatoknak teljes foganatot szerezni" határozták meg célkitűzésüknek. Mindez 1866-ban került kezdeményezésre, és megjelölhető a „Tiszta, virágos Debrecenért" mozaalom korai elődjének. A Vörös Kereszt Egylet 1887. március 27-én a Városháza nagytermében közgyűlést tartott, ahol az országos egyleti közgyűlésre két képviselőt választottak. Ezen a közgyűlésen már határozat született, hogy Debrecenben „beteg szálló állomás és gyógytár" létesüljön az aláírási íveken jegyzett összeg felhasználásával. Annak gondolata, hogy Debrecenben mentőtársulat létesüljön, már 1888-ban felmerült. Ehhez az akcióhoz már a város orvosai is csatlakoztak és kezdeményezték annak létrehozását. A Vörös Kereszt Egylet egyik fő feladata lett Debrecenben a városi női választmány határozata alapján, hogy kezdeményezik az ápolónők kiképzését. A tanfolyamot Budapesten szervezték és 6 hónapig tartott. A budapesti tartózkodás költségeit a helyi Vörös Kereszt Egylet biztosította. Ez az akció is széles körű érdeklődésre tartott számot és csatlakozott az országos kezdeményezéshez. Debrecenben a Vörös Kereszt tagok közül az orvosok javaslattal éltek, hogy a szegény betegek ingyenes gyógyszerellátását szervezzék meg városunkban. A rendelőintézet orvosai nevében dr. Ujfalussy József elnök terjesztette elő indítványát. Célja ennek az akciónak az volt, hogy az intézet orvosai javasolták, hogy „a városi szegények számára írott rendelvényeken mindig azon gyógyszerész által biztosított gyógyszert szolgáltassák ki, és azt a város terhére számolják". Ez az orvosi kezdeményezés, amely a díjtalan orvosi és gyógyszerellátást 90 évvel ezelőtt jelölte meg célkitűzésének, 1891. május 1-én fogalmazódott meg városunkban. Célkitűzése és hurrljánuS szemlélete országosan is kiemelkedő orvostörténeti eseménynek tekinthető. A következő időszak a Magyar Vörös Kereszt Egylet tevékenységében már arra irányult, hogy esetleges háború esetén felkészülten nyújtson segítséget a sebesült katonák életének megmentéséhez. 1911. évi országos hadikészültségi jelentés arról ad számot, hogy hazánkbőn a Vörös Kereszt Egylet „11 sebesültszállító, 10 hegyi sebesültvivő oszlopot, egy tábori kórházat 200 sebesült számára, mozgóraktárakat, amelyek 19 hadosztály egészségügyi intézményeit és 18 tábori kórházat képes a szükséges gyógyászati anyagokkal, fehérneművel és üdítő szerekkel ellátni. A mögöttes területen fenntart: 8 tartalék kórházat 2000 ággyal, 50 bétegnyugvó állomást 5092 férőhellyel, 496 kisegítő kórházat 474 könnyebben sebesült tiszt és 16 673 legénységi állományú beteg és sebesült számára, 4 üdülőházai