100 éves a Vöröskereszt - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 16. (Debrecen, 1981)

DOKUMENTUMOK: - 22. Hajdú vármegye és Debrecen thj város szociális felügyetőjének tájékoztatója a Nemzeti Segély megszervezéséről Debrecen, 1946. február 7.

felül fejti ki, úgy azonban, hogy vezetőségében a demokratikus pártok mindegyikének képviselője helyet foglal és munkálkodik. Országos szervezete van. Országos központjához a kerületi szerv kapcsolódik közvetlenül, a helyi szervezetek pedig kapcsolatukat a megyei, kerületi szervezeteken keresztül találják meg az országos központtal. A Hajdú vármegye területére illetékes szerv egyébként a Debrecenben működő Nemzeti Segély szervezet. A helyi szervezet életrehívása legcélszerűbben a helyi Nemzeti Bizottság kezdeményezésében történhetik. A Nemzeti Bizottság, amelyben az öszszes demokratikus pártok képviselői helyet foglalnak, megállapítván a Nemzeti Segély helyi szervezete kiépítésének szükségességét, határozattal mondja ki azt, hogy a Nemzeti Segély helyi szervezetét megalakítja, és egyidejűleg felkéri a pártokat, hogy a Nemzeti Segély helyi szervezetének vezetőségébe egy-egy tagot küldjenek ki. Felkéri továbbmenően az egyházakat is, hogy a helyi szervezetbe képviselőjüket delegálják. Az így létrehozott helyi vezetőség elnököt választ, ugyanakkor azonban gondoskodik arról, hogy egy megfelelő rátermettséggel, esetleg már szociális gyakorlattal rendelkező személy, mínt ügyvezető-títkór beállíttassék a munkába. Az elnök és a vezetőségi tagok tisztsége tiszteletbeli, vagyis azért díjazás nem jár, az ügyvezető-titkár, amennyiben teljes munkaerejével és munkaidejével a Nemzeti Segély céljait szolgálja, a Nemzeti Segély helyi szervezete anyagi erejének és anyagi teljesítőképességének arányában megfelelő összegű fizetést kell, hogy kapjon. Az így életrehívott Nemzeti Segély vezetőségének első teendője megszervezni a helyi társadalmat, a szervezetbe tagként való belépésre. A Nemzeti Segély tagja lehet faji, vallási és társadalmi különbség nélkül bárki, mégpedig nemcsak egyének, hanem a legkülönbözőbb társadalmi és tudományos szervezetek, intézmények, közületek, testületek is, amennyiben a Nemzeti Segély célját magukénak elismerik és azt tagságukkal a legteljesebb mértékben támogatni kívánják. A tagság háromféle, a két első egyéni tagság, éspedig: a) rendes tagok azok, ak\k a Nemzeti Segélynek havonként egy, a belépő által önkéntesen meghatározott, de havi 100 P-nél nem kevesebb tagsági díjat befizetnek, b) tiszteletbeli tagok azok, akik egy általuk önkéntesen meghatározott, de mindenesetre 10.000,— P-t meghaladó havi tagsági díj fizetését vállalják. Harmadik fajta tagság: c) kollektív tagság. Kollektív tag lehet valamennyi társadalmi, vagy tudományos szervezet, közület, testület, ipari vagy kereskedelmi vállalat, amely tagsági díját saját viszonyainak megfelelő mértékben állapítja meg és ajánlja fel. A Nemzeti Segély helyi szervezetei működésében irányelvül szolgáljon, hogy általában elegendő, ha az összvezetőség havonként egyszer ülést tart, amikor az ügyvezető titkár és a feladatot vállalt vezetőségi tagok beszámolnak az elmúlt időszak eseményeiről, eredményeiről, stb. Ezt követőleg az ügyvezető-titkár referálásában megtárgyalják és elhatározzák a következő hónap munkaprogramját. Mire irányulhat a Nemzeti Segély munkája? A munkaprogramot a mindenkori helyi viszonyok és felfelé emelkedő népi életünkben időről-időre adódó szempontok, tehát a mindenkori idő-