„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)
Polgár, Debrecen), Debrecen megyei és a három járási irányítás alá helyezett hajdúvárosban kellett az ideiglenes tanácsot létrehozni. Az ideiglenesen létrehozott tanácsok első nagy, az ország egész lakosságát érintő, közvetlen politikai jelentőségű feladata a tanácsválasztás előkészítése és lebonyolítása volt. A pártszervezetek irányításával valamennyi szerv elsőrendű feladatának tekintette ezt, és igyekezett összekapcsolni az egyéb soron levő feladatokkal. A megyei tanács végrehajtó bizottsága minden ülésén tájékozódott a választási munkák előkészítéséről és intézkedett a jelentkező nehézségek leküzdésére. Nagy feladatot jelentett a községi tanácsok vezetésének biztosítása. Ehhez is sok segítséget nyújtottak a pártszervek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a tagosítási munkákban kitűnt üzemi dolgozók köréből gondoskodott több község vezetésének megoldásáról, akik közül jó néhányan még ma is funkcióban vannak, megszerezve a szükséges szakmai, politikai ismereteket, végzettséget. A gondos előkészítés eredményeként 1950. október 22-én minden községben és városban rendben, a törvényes keretek között folyt le a helyi tanácsok tagjainak megválasztása. A választási agitáció középpontjában a béke ügye állott. Az akkori kiélezett nemzetközi helyzetben (akkor folyt a koreai háború) ez tömegmozgósító hatással bírt. A választással sikerült több jelentős gazdasági feladatot is egybekapcsolni, így például felajánlásként a megyében maradéktalanul elvégezték az őszi szántás-vetési munkálatokat. A megyei tanács alakuló ülését november 8-án tartotta meg ünnepélyes keretek között, lelkes hangulatban. Érdemes idézni a megyei tanács alakuló ülésének a belügyminiszterhez intézett táviratából: „...ígérjük, hogy feladatainkat pártunk vezetésével, a dolgozók mozgósításával, a hivatali munka állandó javításával a dolgozó nép érdekeinek megfelelően fogjuk megoldani. Állandóan segíteni fogjuk a járási, városi és községi tanácsokat, hogy feladataikat minél eredményesebben végre tudják hajtani. Ki fogjuk küszöbölni a munkánkban még meglevő bürokratikus maradványokat. A közigazgatási apparátusban az állami fegyelmet tovább fogjuk szilárdítani ..." Ezzel a célkitűzéssel kezdte meg munkáját a HajdúBihar megyei Tanács. A tanácsválasztással az államhatalom és az államigazgatás helyi szervezete a népnek felelős küldöttekből álló tanácsok egységes rendszerén épült fel úgy, hogy a tanácsok munkájában az állampolgárok kezdeményező készsége és építő bírálata érvényesüljön. A Hajdú-Bihar megyében megalakult tanácsok is kiépítették szervezetüket, eredményesen dolgoztak a lakosság érdekében, és tevékenységükben megmutatkozott, hogy munkájukat valóban új szellem hatja át. A dolgozó nép bátran, bizalommal kezdte meg birtokába venni az államhatalom új, szocialista típusú szerveit. Kezdett kibontakozni és erősödni a kapcsolat a lakosság és az állam helyi szervei között. A dolgozók jelentős része a tanácsok megalakulásának pillanatától késznek mutatkozott arra, hogy részt vegyen az állami munkában, segítse, támogassa a tanácsokat. Rövidesen mégis mutatkozni kezdtek olyan nehézségek, amelyek a tanácstörvény alapelveinek érvényesülését és a fejlődés kívánt ütemét fékezték. Az új szervezet a kezdeti betegségekkel küzdött, nem volt képes azonnal megteremteni a munka fejlettebb formáit. Bebizonyosodott, hogy még