„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 30. A bakonszegi tanács tömegkapcsolata. Bakonszeg, 1952. május 9.

ahol a feladatok végrehajtásában hiány van, s ahol tervünket, feladatunkat nem tudjuk teljesíteni, mint pl. az adóbevételi terv, vagy hízott sertés teljesítése, ott igen nagy mértékben hozzájárult az eredménytelenséghez vagy a gyenge eredményhez az is, hogy nem volt meg ezen a téren a jó kapcsolatunk a tömegekkel. Ezért fontos, hogy erről a kérdésről részleteiben is beszéljünk. Hogyan tudjuk tömegkapcsolatainkat megjavítani s hogy tudjuk a tömegeket bevonni az államigazgatásba, az államhatalom gyakorlásába? A tanácsnak minden vonatkozásban megvannak a maga állandó bizottságai. Az állandó bizottság szélesebb látókörrel, áttekintéssel mérheti és méri fel a reája bízott feladatokat, egyrészt azért, mert csak egy bizonyos feladatkörrel van megbízva, másrészt pedig sokkal nagyobb a rugalmassága és közvetlenebb a kapcsolata, sűrűbb a kapcsolata a kívülálló dolgozókkal. Ezenkívül minden állandó bizottság kiépítette a maga aktívahálózatát is. Az aktívahálózat a tanácson kívül állókból tevődik össze, kik között a község fel van osztva, s csak egy bizonyos utcarészen vagy határrészen végzi el a népnevelési, a felvilágosító munkát. Ez a mód megfelelő arra, hogy rövid időn belül tudjunk feladatok megoldására mozgósítani" vagy pedig hogy pontos intézkedéseket a legrövidebb idő alatt tudjuk eljuttatni a dolgozó tömegekhez. De másik igen fontos és talán még fontosabb jelentősége is van ennek a szervezettségnek. Éspedig az, hogy kívülálló dolgozónak nem keli minden egyes apró ügyével közvetlenül a tanácshoz feljönnie, hanem azt az állandó bizottsági tagon, vagy annak aktíváján keresztül is el tudja juttatni a tanácshoz, hogy arra orvoslást, megoldást, vagy intézkedést kapjon. Azonban nemcsak egyéni, de elsősorban közérdekű, az egész községet vagy a község lakosságának egy részét érintő, vagy egyes határrészt érintő közérdekű javaslatokat is legmegfelelőbben az állandó bizottságon keresztül tudunk a végrehajtó bizottsághoz eljuttatni. Ez ismét azt is eredményezi, hogy ilyen közérdekű dolgokkal nem kell az egyes dolgozónak feljönnie a tanácshoz, hanem az a tanácstagon, az állandó bizottsági tagon vagy annak aktíváján keresztül jut el a tanácshoz. Nálunk általában szokássá vált, nemcsak a kívülállók, de sokszor a tanácstagok között is a tanácsülésen vetnek fel tisztára csak az ő személyüket érintő egyéni kérdéseket. Erről meg kell állapítanunk, hogy nem teljesen helyes. Nem azt jelenti azonban ez a megállapodás, hogy ne szólaljon fel egyéni ügyben a tanácsülésen, azonban célunk az, hogy magunkat, tanácsunkat és ezen keresztül tanácsülésünket minél jobban fejleszszük s ezáltal azoknak üléseit is minél nívósabbá tegyük. A tanácsülésen az egyéni kérelem, sérelem vagy panasz közvetlen megoldást nem nyer 'és közvetlenül is történhetik benne intézkedés. De feltétlenül azonnali intézkedés történik az esetben, ha az a kérelem a tanácstagon keresztül vagy állandó bizottságon keresztül kerül a vb elé, vagy a tanács apparátusának illetékes dolgozója elé. Ezen kívül a tanácsülés feladata, hogy közérdekű kérdésekkel foglalkozzon, tehát elsősorban és legelsősorban közérdekű problémákat, javaslatokat és hozzászólásokat kell a tanácsülésen felvetni. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy ezzel nem akarunk a hozzászólástól senkit visszariasztani, és célunk csupán az, hogy odafejlődjünk, hogy tanácsülésünk külső szervezésében is betöltse feladatát. Ezt célozná azon újításunk is, hogy a tanácstagok foglalnák el a nekik kijelölt padsorokban a helyet, vendégeink pedig szintén különváltan ülnének.