„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)
KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 12. A párt- és a tanácsi munka koordinálása a biharkeresztesi járásban. Biharkeresztes, 1951. február 2. - 13. A helyi tanácsok munkájának értékelése. Debrecen, 1951. február 6.
tanácsaink általában igen gyengék. Már többször hoztunk intézkedéseket a munka megjavítására. Azonban mint ahogy a felsőbb szervek elhalmozzák a megyei tanácsot munkával, ez ugyanúgy van a községeknél is. A községi tanácsokhoz majdnem ugyanannyi fajta munka kerül és azt a kevés létszámú dolgozóval kell elvégezniük. Az átszervezéssel kapcsolatban a járási tanács létszáma bővül. Helyesnek látná, ha a területtel rendelkező községi tanácsi szerveinket a járási tanácsok terhére megerősítenénk. A községekben a mezőgazdasági ügyeknek és a begyűjtésnek kifejezett gazdája nincs, nincsenek megfelelő létszámú és minőségű dolgozók biztosítva. Szerinte megerősödtek tanácsi szerveink annyira, hogy a szervezeti átépítést meg lehessen oldani. Barczi elvtárs kifejti, hogy a tanácstagok aktív Szerepeltetésének a kulcsa az állandó bizottságok jó munkája és az azokkal való foglalkozás. A múlt hetekben lezajlott állandó bizottsági értekezletek azt mutatják, hegy nemcsak a községi, hanem előbb a megyei állandó bizottsági tagokkal kell megértetni az állandó bizottságok fontosságát. A megyei pénzügyi állandó bizottság az állandó bizottságok tagjaival való foglalkozásra már kidolgozott egy tervezetet. A megyét felosztották 9 részre. Ezen belül mindenki megkapta azt a járást, amelyiket a legjobban tudja instruálni. Az állandó bizottság tagjainak feladata, hogy a járásban kiépítse az aktíva hálózatot, hogy minden társadalmi rétegből vonjanak be egy-egy tagot (kisiparos, kiskereskedő, dolgozó paraszt stb.), hogy ezekkel összeülve meg tudják beszélni a különböző problémákat, kívánságokat. Ezáltal képet kapunk az egész járásról. Az állandó bizottság tagjai a szerzett tapasztalatokról bizonyos időközönként be fognak számolni és megtárgyalják mi a hiba, hogyan végezzék a különböző munkákat. Természetesen az osztályvezető elvtársak is részt vesznek ezeken az értekezleteken és segítséget adnak a munkához. A megbeszéléseken szerzett jó tapasztalatokat át fogjuk adni a többi bizottságoknak is. Helyes ha megvizsgáljuk közelesen egy állandó bizottság munkáját, es az ott szerzett tapasztalatokat kicseréljük. H. Nagy Gábor elvtárs hozzászólásában kifejti, hogy a balmazújvárosi tapasztalat is azt mutatja, hogy az állandó bizottságok igen nagy segítséget jelentenek a munkában. Náluk eléggé aktívak az állandó bizottság tagjai, az ő közbenjárásuk eredménye, hogy a tanácsülések sokkal jobban sikerültek az eddigieknél. Fogadónapokat is tartottak már, amelyek igen jól sikerültek. A Barczi elvtárs által felvetett módszerekkel még sokkal jobban meg fog javulni a munka. Tatár elvtárs előadja, hogy az állandó bizottságok munkáját a közeljövőben külön napirendi pontként fogja letárgyalni a végrehajtó bízottság. Hiba még a mi vezetőinknél, községi tanács elnökeinknél, hogy nem tudnak új módon vezetni. Éppen ezért az ötödik határozati javaslatot azzal gondolja kiegészíteni, hogy a vb bízza meg a titkárságot azzal, hogy minden hónapban az aktuális súlyponti feladatok elvégzésének megkönnyítésére, a munka megjavítása érdekében a járási, városi, községi tanács elnök részére a tapasztalt hibák és jó eredmények felhasználásával lehetőleg egy-egy konkrét eset tükrében dolgozzon ki a szakmai és politikai oktatáshoz helyes szempontokat, mert nem elég konkrét tanácselnökeink fejlődése. Arra kell venni az irányt a jövőben, hogy minél kevesebbet ülésezzünk és minél többet dolgozzunk ... Vb az elhangzott hozzászólások alapján az alábbi határozatot hozza:
