„S a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 15. (Debrecen, 1980)

KOLOZSVÁRI LAJOS: A tanácsok Hajdú-Bihar megyében 1950—1954. között - DOKUMENTUMOK: - 11. A jegyrendszer bevezetése. Debrecen, 1951. január 4.

fokozottabb mértékben kívánja folytatni. Mint ahogy már ismertettem, a község a hároméves terv során jelentős beruházásokat kapott, de ez az ötéves terv során az ismertetett adatok alapján még nagyobb értékekkel fog bővülni, úgy hogy Hajdúhadház község is az ötéves terv befejeztével döntő fejlődést fog mutatni. Javasolja, hogy a vágóhíd általános tatarozását és fejlesztését a megyei tanács vb műszaki osztálya előméreti terv és költségvetés alapján végeztesse. A kultúrház építése a meglevő (ipartestület) KIOSZ épületének toldaléképítkezésével létesüljön meg. A járda építése az állomástól kezdve a Rákóczi úton a községhez befelé haladva kezdődjön. Az egy db új kút a Piac téren a Balázsi Albert tulajdonát képező lakóház háta mögött, a földút közötti üres területen létesülne... HBmL. XXIII. 657/a. 1. Hajdúhadház községi Tanács jegyzőkönyve. 11 Debrecen, 1951. január 4. A JEGYRENDSZER BEVEZETÉSE Elnök ismerteti a jégyrendszer bevezetésének fontosságát. A munkásosztály nehezen várta és nagyon meg van elégedve. Ez csak tisztulást hoz és megakadályozza a spekulációt. A városi lakosság 75 dkg cukrot, a falust lakosság 55 dkg cukrot kap. A cukor- és lisztjegy bevezetésénél az 1948— 49. és 50. évi átlagfogyasztást vették alapul. így megvizsgálták, hogy Budapesten egy négytagú család 3 kg cukrot, 6—7 kg lisztet fogyasztott. A cukorjegy alapján ez a négytagú család' havonta 5,70 kg cukrot és 6 és fél kg lisztet kap. A dolgozók már nem bírták a sorbanállást és maguk kérték a jegyrendszer bevezetését, melyet kormányzatunk meg is valósított. A falu és város közötti különbség abból adódik, hogy cr kormány képviselői megvizsgálták és megállapították, hogy a falusi lakosság nem fogyaszt többet 55 dkg cukornál. Alapul vették még azt is, hogy falun könynyebb a megélhetés, nem kell annyi lakbért fizetni, nem kell közlekedésre és más egyébre fizetni, így kevesebből kijönnék havonta. Kormányzatunk pótjegyek bevezetésével azt akarja elérni, hogy a nejiéz testi munkával foglalkozó élmunkások, sztahanovisták és magasabb szellemi munkával foglalkozók többet kapjanak, mert szocializmust építjük s mindenki munkája után kapja a fizetést. Ez a lehetőség meg van adva a falusi lakosságnak is, hogy kitüntesse magát a munkában. És ha helyesen tárjuk fel a dolgozók előtt, azok megelégedéssel fogják elfogadni. Pótjegyet kapnak még a terhes anyák negyedik hónaptól kezdve, ha orvosi igazolvánnyal igazolják. A terhesség után kilenc hónapig még megkapják. A dolgozók a pótjegyeket az üzemekben kapják meg. Áz üzemi konyhán az egyszeri étkezőknek a jegyet leadni nem kell csak ott, ahol az illető háromszor étkezik naponta ... A községi tanácsok a rendelkezésnek megfelelően járjanak el a jegykiosztás munkájában. Estére jelentés jön a jegykiosztásról. Hajdúdorogról már jelentés érkezett, hogy nemi megfelelően jártak el a jegykiosztásnál. A jegykiosztást úgy kellett csinálni, hogy a választási körzeteket ucák sze-