Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)
V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 4. Egyéb fontos intézkedések - d) A reakció elleni harc
összehangolja a büntetés fokát a bűntett súlyosságával. A büntetések internálástól halálbüntetésig terjedhetnek. A polgári erők, a jobboldali elemek mindent elkövetnek, hogy a népbíróságok munkáját ,,finoman" befolyásolják, ebben az FKP lapja a Debreczen is élenjár. 1945. február 10-én „A néptörvényszék" című vezércikkében többek között a következőket írja: „ ... Nem állítjuk, hogy a legsürgősebb tennivaló a bitófák és börtönök megtöltése." „ ... ne csak a bosszú, az elvakult gyűlölet és főleg ne a személyi hajsza vezesse őket..." (t. i. a népbírósági tanács tagjait). A reakció mesterkedései sajnos nem eredménytelenek. Jellemző erre, hogy Debrecenben az Ideiglenes Kormány székhelyén csak 1945. március 28-án ül össze a Népbíróság — jóval később, mint a nemrégen felszabadult Budapesten — és akkor is igen enyhe ítéletet hoz. A felháborodásnak a Néplap ad hangot 1945. március 30-i számában: „ ... Vajúdnak a hegyek és megszületik a nevetséges kisegér, jut eszünkbe a régi latin közmondás a debreceni népbírósági tárgyalásról, ahol egy Szőllősi nevű 38-szoros gyilkos suhancot ítéltek el 5 évi fegyházra. ... Ez az első erősen kifogásolható tárgyalás és ítélet, általános következtetés levonását kívánja ... A demokrácia pedig nem bűnbocsánat, hanem pallos, amely lesújt az ellenségeire. .. " A népbíróságok működésének következetes megvalósítására csak a későbbi hónapokban kerül sor. Rákosi Mátyás még kénytelen Debrecenben így fogalmazni: „ .. . a népbíróságok még mindig csak papíron működnek ..." (54) d) A reakció elleni harc azonban nem szűkülhetett le a háborús bűnösök elleni harcra, hiszen annak még sokféle árnyalata létezett, és küzdött Debrecenben is a demokratikus újjászületés ellen. Ez a harc egyrészt rendeletekben, másrészt sajtóvitákban, valamint a tömegek harcában nyilvánult meg többek között. Jelentős állomása a küzdelemnek az Ideiglenes Kormány 1945. február 26-i rendelete a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról, amely egyben azt is megtiltja, hogy a jövőben ilyen jellegű egyesületek, szervezetek vagy politikai pártok létesüljenek. „ .. . a kormány feloszlatja a következő egyesületeket: 1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor 2. Baross Szövetség 3. Emszó 4. Etelközi Szövetség 5. Ébredő Magyarok Egyesülete 6. Honszeretet 7. Kékek Klubja 8. Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége 9. Kettőskereszt Vérszövetség 10. Levente Egyesület 11. Magyar Jövő Szövetség 12. Magyar Országos Véderő Egyesület 13. Magyar Élet Pártja 14. Magyar Megújulás Pártja 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete