Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 3. A földreform törvény

ja, hogy Hadnagy bajtárs. Mert ő úr. Én azt üzenem ennek a hadnagy bajtársnak, hogy ne gondolja, hogy ez a szép megszólítás leértékeli őt, és ez nem fog a fegyelem rovására menni, mert a honvéd csak most fogja megtudni igazán, hogy az elöljárói a parancsadáson kívül valóban bajtársa is neki, kiben úgy megbízhat, mint az édesapjában. Ez akkor fog kidomborodni, amikor már azt mondhatja a honvéd egy-egy tisztre mutatva, hogy: nézzétek, ő is közülünk való!..." 3. A FÖLDREFORM TÖRVÉNY A magyar parasztság évezredes sorskérdését az Ideiglenes Kormány a kommunisták elképzelései szerint oldotta mep, végérvényesen, hiszen az MKP világosan felismerte.hogy a demokratikus átalakulásnak, a demokrácia tartóssá tételének a munkás-paraszt szövetség megalapozásának legfontosabb feltétele egy széleskörű radikális földreform. Az Ideiglenes Kormány Szózatában már 1944. december 21-én megjelenik a következő gondolat: „Földreformot akarunk. Földhöz juttatunk sok százezer földnélküli és szegényparasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt és évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar államrendet." (41) Ez lényegében azt is jelzi, hogy a földreform szükségességében a demokratikus pártok általában egyeiértettek, de a mögöttük álló osztályok, rétegek eltérő gazdasági és politikai érdekei szerint más-más volt a nézetük a földreform tartalmát és lebonyolítás módját illetően. A Nemzeti Paraszt Párt a radikális földreform híve. Ezt azonban úgy értelmezik, hogy fel kell osztani a nagygazdák birtokait is, tehát eszükbe sem jut, hogy különbséget lehet tenni az úri és a parasztbirtok között. Az MKP-vel való tárgyalások eredményeként 1945. januárjában Erdei Ferenc már a kommunisták elképzeléseit elfogadva ír cikket a Néplapban, amely már azt is tartalmazza többek között, hogy a paraszt birtokosok földjét 200 holdig nem kell igénybe venni. Az MKP és a NPP közös részletes földreform tervezettel 1945. január 14-én jelentkezik a Néplapban: „ .. . A földreform céljaira mindenek előtt el kell kobozni a hazaárulók, nyilas vezetők, Volksbund-tagok és a magyar nép egyéb ellenségeinek minden birtokát. A földreform céljaira igénybe kell venni minden úri nagybirtokot általában véve 100 katasztrális holdon felül. Igénybe venni általában 100 holdon felül közületi, állami, egyházi, községi, alapítványi valamint vállalati birtokokat is. A parasztbirtokok 200 holdon alul mentesülnek az igénybevétel alól. Az igénybe veendő földekből elsősorban a teljes birtoktalan és a törpebirtokos parasztságot kell földhöz juttatni. Csak a dolgozó parasztság kaphasson földet. Előnyben részesülnek... azok, akik a Németország elleni harcokban kitüntették magukat. .. végül a sokgyermekes családok. Községenként földreform bizottságokat kell szervezni az igénylők képviselőiből és a helyi szakemberektől. A földreform végrehajtásának 1945. október 1-ig meg kell történnie..." A Független Kisgazda Párt vitába szállt a tervezettel, mert korlátozott földreformot akart, részleges intézkedésekkel, a tömegek aktív részvétele nélkül.