Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

V. Az Ideiglenes Kormány legfontosabb rendeletei: - 2. A fegverszüneti egyezmény

2. A FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNY A szövetséges hatalmak közötti régebbi megállapodás a magyarokkal való fegyverszünet megkötését a Szovjetunióra ruházta. A tárgyalások Moszkvában 1945 .január 18. és 20-a között folytdjk. Magyarországot Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János honvédelmi miniszter és dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, a Szovjetuniót Molotov külügyminiszter, Dekanozov, Puskin, Szuszajkov vezérezredes és Trajnin ellentengernagy, az Amerikai Egyesült Államokat Harrimann moszkvai nagykövet, Cannon és Dean vezérezredes, Nagy-Britanniát Balfour és Crosswhite képviselték. A megállapodást a szövetségesek nevében Vorosilov marsall írta alá. (30) A fegyverszüneti szerződés tudomásul vette, hogy a demokratikus Magyarország „megszüntette a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet - közte a Csehszlovákia ellen vívott háborút, Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította, és hadat üzent Németországnak." Kötelezte Magyarországot „ . . . olyan mérvű szárazföldi, tengeri és légierők fenntartására és rendelkezésre bocsátására, amelyek a Szövetséges (Szovjet) Hadseregfőparancsnokság fővezetése alatti szolgálatra rendeltethetnek. Ezzel kapcsolatban Magyarország legalább nyolc nehéz fegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít ki... " A magyar kormány vállalta, hogy minden szükséges eszközzel segíti a Németország elleni katonai hadműveleteket. A szerződés rögzítette, hogy azokat a károkat, amelyeket Magyarország okozott a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának, részben megtéríteni köteles. A kártérítés összege 300 millió dollár, amelyet 6 év alatt árúban kell letöri észten i. A fegyverszüneti egyezmény az ország határait az 1937. december 31-i állapotoknak megfelelően jelölte meg „a bécsi döntőbíróság 1938. évi november hó 2-án kelt határozatai, és az 1940. évi augusztus hó 30-i bécsi döntés ezennel érvénytelennek nyilváníttatnak. (31) Magyarország kötelezettséget vállalt arra is, hogy haladéktalanul feloszlatja az összes Hitler barát vagy más fasiszta szervezeteket és tevékenyen részt vesz a fasiszta bűnösök felelősségre vonásában. A fegyverszüneti szerződés gyors megkötése a Szovjetunió segítőkészségének bizonyítéka volt. Kezdetét jelentette a teljes nemzetközi elszigeteltségünk feloldásának, hazánk beilleszkedésének az új alakuló népi demokratikus országok sorába. A szerződés belpolitikai rendelkezései az antifasiszta háborúnak s egyben Magyarország demokratikus átalakításának ügyét is szolgálták. így látták ezt a felelős államférfiak is. Gyöngyösi János külügyminiszter a következőket nyilatkozta: „A fegyverszüneti egyezmény legnagyobb jelentősége, hogy kifejezésre juttatja a magyar függetlenséget, biztosítja hazánk önálló államiságát és ezzel megnyitja az utat az újjáépítéshez ..." A szerződés gazdasági rendelkezései átmenetileg súlyos, de méltányos terhet jelentettek az országnak. A tömeg azonban megértette, tudomásul vette a döntést. Jól tükrözi ezt a Debreceni Nemzeti Bizottság elnökének Juhász Nagy Sándornak a véleménye: „ . . . Kétségtelen, hogy kemény és szigorú ez az egyezmény, de nem lehet más, mi ezt a háborút elvesztettük Hitler oldalán. Azonban tekintsük