Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

IV. Az új magyar államiság megteremtése - 2. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása

megteremtette a magyarság további szabad, demokratikus fejlődésére közjogilag is az alapot..." „ ... A Nemzetgyűlés csak nevében ideiglenes, valóságban végleges mindaddig, amíg általános és titkos választás alapján a végleges nemzetgyűlés össze nem ül ... " A Pravda 1945. január 14-i cikke is a lényegre mutat, amikor a következőket írja: „Az a 230 képviselő, akiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe beválasztottak, a magyar nép legszélesebb rétegeinek megbízott képviselője..." „A magyar fasizmus elűzése után Magyarországnak ismét lehetősége nyílt arra, hogy lemossa magáról a német fasiszta rablóhadjáratban való részvétel szégyenfoltját..." A debreceni események londoni kommentálása az antifasiszta koalíció szempontjából méltatja az eseményeket: „ ... Nagyon örvendetesnek tartjuk, hogy Magyarországon az ügyek irányítását új vezetők vették a kezükbe, akik a németek elleni harc végső szakaszában képesek lesznek a nemzet erőit egyesíteni..." (17) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülése ünnepi, történelmi hangulatot árasztott az egész városban. ,A város képe ezen a történelmi napon szokatlanul ünnepélyes volt. Nemcsak a házakon lengett nemzeti színű lobogó, hanem a villamosokat is apró magyar zászlókkal díszítették fel a pályaudvaron, a Bika előtt és az ősi református Kollégiumnál Árpád-sisakos, fehérkesztyűs rendőrök teljesítettek szolgálatot. Az oratórium karzatáról nemzeti színű drapériák és szőnyegek omlottak a földig, két Bocskai-hajdú szoborként állott az elnöki emelvény két oldalán, a karzatokat pedig zsúfolásig megtöltötték a kálvinista Róma csizmás civisei. A középerkélyen honvédtisztek egyenruháján szikrázott a reflektorok fénye és a szabadságharc történelmi országgyűlésének emlékére Kossuth Lajos helyét hatalmas virágcsokor jelölte meg. A padsorokban pedig egymás mellett sorakozott a püspök, és munkásember, a professzor és egyszerű falusi földműves. A teremben valami megmagyarázhatatlan, szívet szorongató áhítatos hangulat. Történelmi percek következnek. .. Vásáry István, az előkészítő bizottság elnöke pontosan két órakor elfoglalja a helyét az elnöki emelvényen. Egyszerre felhangzik a Himnusz ... A fekete embererdó mint egy szál ember áll fel a padsorokból, és meghatottan könnyes szemmel énekli a magyar nemzet imádságát. Eltűnnek a pártfelekezetek; nem alakult ki bal- vagy jobboldal: a szabad Magyarország éneke zeng az ősi Kollégium történelmi oratóriumában ..." (18) A nemzetgyűlés elnökének Zsedényi Bélát, Miskolc egyik képviselőjét választotta meg, alelnökké pedig Juhász Nagy Sándort és Sántha Kálmánt. Ezután két napon keresztül vitatták meg a legfontosabbakat. Vita? Talán nem is volt az. A nemzetgyűlés jegyzőkönyvének gondos vezetői zárójelbe szorítva megörökítettek minden közbeszólást. Feljegyezték azt is, hogy Szálasi nevének elhangzásakor felháborodott „fúj"-ozás visszhangzott a teremben, de leírták talán százszor is, hogy „úgy van!", „elfogadjukI" „A szózat, amelyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés az ország népéhez — felszabadultakhoz és a fasizmus poklában őrlődőkhöz — intézett tömör szépséggel fogalmazott mondatokkal a legfontosabbakat mondatja ki. Hogy a magyar nép hadat üzen a fasizmusnak, és békét akar a szövetségesekkel.