Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 14. (Debrecen, 1979)

IV. Az új magyar államiság megteremtése

Külpolitikájában a jószomszédi viszony megteremtését sürgeti „az öszszes környező országokkal" és „szoros" barátságot a Szovjetunióval..." A program az Ideiglenes Kormány létrehozását javasolja .amely a Függetlenségi Front Kormánya kell hogy legyen. „ ... Az új magyar, demokratikus rend megszilárdítására és betetőzésére össze kell hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést. Az egybehívandó nemzetgyűlésnek felelős a MNFF bizottságaira támaszkodó Ideiglenes Kormány, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Kormánya." A programból kimaradt a tőkés termelés munkás ellenőrzésének követelése, pedig „Az a tény, hogy a különböző elnevezéssel alakult üzemi bizottságok szinte a felszabadulás napjától kezdve, s a nemzeti összefogás veszélyeztetése nélkül gyakorlatilag megvalósították a munkás ellenőrzést, azt bizonyítja, hogy ezt a tételt is fel lehetett volna venni a programba. Ennek ellenére meg kell érteni, hogy a program olyan helyzetben született, amikor az ország hadszíntér volt, s a náci megszállók és magyar csatlósaik elleni harc, valamint az ország politikai és gazdasági újjászületésének érdeke azt követelték, hogy a munkásosztály olyan társadalmi rétegekkel is együttműködjék, akik csak mérsékelt változtatást hajlandók elfogadni és támogatni, de tudomásul veszik a forradalmi erők részvételét az állami vezetésben. Ennek érdekében engedményeket kellett tenni. De a program nemcsak a tőkés termelés munkás ellenőrzése, hanem a földreform kérdésében is kerülte az olyan követeléseket, amelyeknek programba foglalása zavarhatta volna a nemzeti összefogást. Ez azonban egyáltalán nem azt jelentette, hogy a párt ténylegesen lemondott volna az olyan követelésekről, amelyeket később az új hatalom megteremtése után kívánt megvitatni és megoldani ..." (6) A program tehát helyes volt, és világosan megmutatta, hogy az MKP az egyetlen párt, amely elméletileg és politikailag is felkészült a felszabadulás utáni feladatokra, ugyanakkor alkalmas volt a munkásosztály, a parasztság, a városi kispolgárság, az értelmiség, a burzsoázia németellenes részének nemzeti egységfrontba való tömörítésére, kifejezte és tükrözte a társadalmi átalakulás, a napirenden levő forradalom összetettségét, sajátosságát, bonyolultságát. IV. AZ ÚJ MAGYAR ÁLLAMISÁG MEGTEREMTÉSE A kommunista párt, a szociáldemokrata párt, a kisgazda-párt, a nemzeti parasztpárt, a polgári demokrata párt és a szakszervezetek vezetői megállapodása értelmében 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely elfogadta a kommunista párt programjavaslatát, s azt saját programjának nyilvánította. A kommunista program népszerűségét már jelzi a Néplap 1944. december 1-i száma is, amely egy nappal a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának elfogadása előtt így ír a „Lesz magyar újjászületés" című cikkében: „ ... A Vörös Hadsereg felszabadította országunk nagy részét, kiverheti a németeket, de belső felszabadításunkat csak magunk végezhetjük el. Ezt a felszabadítást szolgálja az egységjavaslat..." A lap ugyanezen számában közölt nyilatkozatok is sejtetik már, hogy a kommunista párt programjavaslata már csak elfogadásra vár.