„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - II. Ismeretterjesztés

II. évfolyam . , Dobi Sándor bank-eljáró, Albert Jenő máv. műh. munkás, Madarits Vilmos lakatos, Villmányi Mihály kovács, Molnár Gyula máv. géplakatos, Kobl Kál­mán máv. géplakatos, Tajti Béla máv. géplakatos tanonc, Schreier Emil máv. géplakatos, Veicner Imre máv. géplakatos tanonc, Molnár Géza máv. géplaka­tos tanonc, Kádár Béla máv. géplakatos tanonc, Naciunky Pál máv. esztergá­lyos Cserép Károly máv. lakatos tanonc, Lovász János máv. lakatos, Belinszky István máv. lakatos tanonc, Szabó Lajos máv. lakatos, Nagy Imre máv. lakatos, Barna Árpád máv. lakatos tanonc, Nagy Lajos mávlakatos tanonc. Az első évfolyam hallgatóinak száma 42. A második évfolyam hallgatóinak száma 19. Összesen: 61. Dr. Zalay János. Tisztázat. — HBmL. IV. B. 1405/b. II. B. 22/1909 alapszám. 53 Püspökladány, 1912. október 17. A FELNŐTTEK OKTATÁSÁÉRT Ez csak toborzója akar lenni annak a másiknak, melyet az Országos Közmű­velődési Tanács röpített szét a tanítósághoz s melynek rövid summája az, hogy az általános műveltség terjesztése végett azokat is tanítsák meg írni, olvasni, számolni, akik a tudás e legelemibb feltételeit sem sajátíthatták el, noha az isko­la-köteles koron már túl vannak. Pillanat alatt is beláthatja akárki ennek a felhívásnak a nagy fontosságát. A rohanó idő mindenkitől többkevesebb tudást követel. Óriási változáson ment át az élet s a fejlődés magaslatán fölfelé haladók magok mögött hagyják, vagy éppen legázolják azokat, akik fegyverzetlenül állanak az előretörés útján. A nagyméreteket öltött világverseny forgatagából csak azok kerülhetnek ki veszteség nélkül, diadalmasan, akik a műveltség vértjével övedezik fel magokat. „Elvész a nép, amely tudomány nélkül való!" Nemzetünk, mint egy maroknyi sziget él itt a hatalmas gomolygó népáradat között. Ezer esztendő alatt sokszor mutatta meg, hogy nem ingyen szívja a le­vegőt, kemény tusákban állotta meg a helyét. Tele is van sebbel a — melle, de nem a háta, mert szembe fogadta a mennykövet. Sok idejét emésztette fel a kardforgatás. Nem csoda, ha nincs ott, ahol a nyugati nemzetek büszkélkedhetnek. De mind sürgősebb-sürgősebb, hogy ott legyen. Már pedig még az ország lakossá­gának egy harmada írni, olvasni nem tud, addig nem tud, addig nem birkózha­tik meg a többiekkel. És ma — sajnos — ez a helyzet igaz fényképe. S ha sokáig ez marad, abból igen nagy baj származik. Ezt látta be az állam s azért érzi sür-

Next

/
Oldalképek
Tartalom