„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

zedek óta gyógytár helyiségül használtatik; s ha ezen épület a gyógytártól elvonatik, gyógytárnak alkalmas helyiség a község központján épen nem szerezhető. Áll a felebbezési kérvény azon indoka is, hogy a népkör tulajdonát tevő telken, — mint azt a vázrajz is mutatja — egy másik épület is áll, s az jelenben olvasó helyiségül használtatik. Minthogy azonban helyiség csak igen szűk területű, az a czélnak épen nem felel meg, s így a népkörnek, ha egy törekvő, 4000 lelket számláló nagy község e részbeni igényeinek megakar felelni, s ha azt akarja, hogy ne csak a polgárokat, de még az értelmes osztályt is bevonja körébe, vagy a gyógytárt kell kiszorítani az eddigi helyéből, a mi a bajomi viszonyokhoz mérten épen nem kívánatos, vagy építkeznie kell. A népkör ez utóbbit választotta. Minthogy azonban, ez csak úgy vihető keresztül, ha a községház igen tágas udvartelkéből a vázrajz szerinti 40 • -öl át engedtetik, ez okon tekintve, hogy egy kulturális intézmény részére a szellemi képeztetés érdekét tartva szemelőtt szavazza meg a község a kért csekély 40 • -öl területet — a hozott határozat helyben hagyását, s a kissebbségi vélemény elutasítását véleményezem. Olvashatatlan aláírás főszolgabíró Fogalmazvány. — HBmL. IV. B. 404/a. 331/1891. 13 Pest, 1897. április 4. AZ ISMERETTERJESZTÉS ESZKÖZEI AZ ISKOLÁN KÍVÜL

1 Mai nap minden művelt és gondolkozó ember tudja, látja, hogy az ismeretek szerzésére szolgáló eszközöknek az a köre, a mely nincs az iskolákhoz kötve, összehasonlíthatatlanul tágabb és gazdagabb, mint volt régen; tágabb és gazdagabb mint csak néhány évtized előtt is volt... A legtágabb értelemben vett iskola körén kívül pedig egész serege az intézményeknek keletkezik és fejlődik, a melyeknek rendeltetése az, hogy ismereteinket kiegészítsék, gyarapítsák. Nálunk Magyarországon a múlt század végén bekövetkezett nemzeti visszahatás volt főképen megindítója a szélesebb körű művelődésnek. Először az által, hogy a latin nyelv háttérbe szorításával és a nemzeti nyelv előtérbe állításával a legnagyobb lépést tette meg a műveltségnek — mondhatjuk — democratizálására; másodszor az által, hogy a közműveltséget nemzeti üggyé emelte s harmadszor az által, hogy e nemzeti közműveltség érdekében mozgásba hozta a társadalmat. ...Azt tapasztaljuk, hogy a tankötelezettség végrehajtása és a rendszeres népoktatás kifejlesztése eddig még úgyszólván sehol sem sikerült oly mértékben, hogy kisebb-nagyobb számmal ne maradnának az állampolgárok között olyanok, a kik a tankötelezettség korát túllépték a nélkül, hogy rendszeres népisko-