„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)
Dokumentumok - IV. Művészeti nevelés
Debrecen, 1904. május 29. A MŰPÁRTOLÓ EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSOK RENDEZÉSÉHEZ KÉRI A VÁROSI TANÁCS TÁMOGATÁSÁT Alulírottak a debreceni Műpártoló Egyesület nevében a következőket vagyunk bátrak előterjeszteni a tekintetes közgyűlésnek: 1. A helyben alakult Műpártoló Egyesület a közművelődés fejlesztésén munkálkodván, teljes támogatást remélt a várostól, mivel ezt a város hasonló közművelődési egyesületektől soha sem tagadta meg. Ezt a pártolást annyival inkább remélhette, mert az ország más városaiban és megyéiben hasonló egyesületeket vagy intézményeket a legnagyobb szeretettel karoltak fel s tartanak fenn, sokszor nagy áldozatokkal. Ez ideig e támogatás elmaradt, úgy, hogy az Egyesület csekély anyagi ereje s a kiállítások rendezéséből folyó sok kiadás miatt majdnem csődbe jutott s alig képes fenntartani magát s tejesíteni hivatását. 2. Arra való tekintettel, hogy a Kultúrpalota építése még függő kérdés s nagyon soká eltarthat, míg létesül, annak dacára, hogy ennek építését a tekintetes közgyűlés már oly nagy lelkesedéssel elhatározta: azon alázatos kéréssel fordulunk a tekintetes közgyűléshez, hogy a városháza nagy termét, mint amely kiállításokra egyedül alkalmas, évenként egyszer, három hétre, világítással és fűtéssel, mindaddig átengedni kegyeskedjék, míg csak a kultúrpalota felépítésével e kérdés végleges megoldást és rendezést nem nyer. Annyival is inkább kérjük ezt, mert városunk lakosainak évenként legalább egy képzőművészeti kiállítás ma már szellemi szükségletei közé tartozik, s megmérhetetlen az a haszon, mely e kiállítások révén az ízlés nemesítése s fejlesztése által a lakosságra háramlik. 3. E kiállítások, s azok rendezése a városnak semmi kárt sem okoznak, a termek nem rongálódnak. A városi ügykezelés menetét sem akadályozzák meg, mert oly időben rendeztetnek, midőn a közgyűlés számára a helyiség elfoglalva nincs. Esetleges károkért vagy rongálásért az Egyesület anyagi felelősséget vállal. 4. Egyesületünk fentebb említett nemes czélját még hathatósabban előbbrevihetné s egyúttal a városi múzeum gyarapítását is előmozdíthatná, ha állandó segítséget nyerhetne: azért is bátrak vagyunk kérni, hogy a tekintetes közgyűlés évenként 2000 azaz Kétezer Koronát szavazzon meg az Egyesületnek műtárgyak vásárlására, mely összegen meg vett jó alkotások a város, illetőleg a múzeum tulajdonát képeznék s így lassanként gyűlne anyaga a városi képtárnak, nagyobb áldozat nélkül. 1 Midőn bátrak vagyunk ezeket a tekintetes közgyűlés becses figyelmébe aján-