„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - IV. Művészeti nevelés

szívben, mert művészet az erkölcsnek támasza, s vigasztaló a balsors közepette is. Nemzet, mely szívében ápolja a művészet iránti szeretetet, nem pusztulhat el, mert van, amin emelkedhetik, ha le van sújtva; de barbár nemzet, ha elfajul: rohamosan indul a végromlásba, s nincs, mi feltarthatná tönkrejutásában. A társadalom kötelessége tehát, hogy karöltve az állammal s a művészekkel mindent megtegyen a műízlés fejlesztésére. Rendezzünk tárlatokat, kiállításo­kat, eleinte bármily szegények legyenek is. Oktassuk népszerű előadásokban ne­csak a fiatalságot, hanem a nagyközönséget is, s ébresszük a szép iránti érzékét és hajlamát. Az állam pedig tegye alkalom adtán a vidék számára könnyen hoz­záférhetővé a fővárosi tárlatokat az olcsó kéjvonatok létesítésével, hiszen a gőz fejlett korszakában már nem létezik távolság. A művészek pedig rendezhetnek vándorkiállításokat; s ha gyakrabban találnak vevőt képekre, olcsóbban is ad­hatják őket. S ha majd kiki tehetsége szerint áldoz a művészet oltárán, s örök­becsű műtárgyakkal is gyarapítja otthonát; ha lelkében él a fogékonyság a szép iránt: akkor majd nem kell szégyenkezve bevallanunk, hogy a sok jóval megál­dott Magyarhonban, fővárosán kívül, sehol nincsen művészi élet. Nyomtatott. — H. Böszörmény és Vidéke. 1899. I. 22. 4. sz. 3—4. old. Fenti címen. A HAJDÚSZOBOSZLÓI DALEGYLET 10 ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1 „.. .Dalegyletünk a társadalom összes tényezőinek közreműködésével, de leg­főbbképen Zsigmond Sándor és Tóth Lajos jelenlegi karnagy és mások buzgól­kodására 1891. szept. 13-án tartotta meg ideiglenes alakuló gyűlését. Az alapsza­bály készítését a gyűlés egy bizottságra bízván ideiglenesen a tisztikart alakította meg... A működő kar a tanulást 1891 szept. 14-én kezdte meg. Első dalesté­lyét ugyanazon év decz. 9-én tartotta meg elég szép számú közönség előtt. Az akkori működő kar 32 tagból állott. ... 1893 január 12-én véglegesen is megala­kult a megerősített alapszabályok korlátai között a dalegylet. Az 1897 jan. 21-én tartott közgyűlés kimondotta, hogy az 1898-dik évben Aradon rendezendő or­szágos dalárversenyen részt vesz. Sajnos, hogy a dalegylet életében beállott és majdnem két évig tartó vajúdás folytán a szép határozat csak annyiban valósul­hatott meg, hogy a dalegylet 14 taggal csak képviseletileg jelenhetett meg Ara­don. .. 1898 év őszén Tóth Lajos karnagy buzgólkodására új életre kezdett a dalegylet működő kara virradni. Az egylet új alapokon szerveztetett, a közönség is fokozottabb rokonszenvvel nézett a dalegylet működése elé. Maga a dalárda 98 Hajdúszoboszló, 1901.

Next

/
Oldalképek
Tartalom