„Ha majd a szellem napvilága…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 13. (Debrecen, 1979)

Dokumentumok - I. Az iskolán kívüli népművelés szervezete és általános helyzete

1 Irányi az 1870-es interpellációja után részletes törvényjavaslatot nyújtott be a felnőttoktatásra vonatkozóan, melyet el nem fogadtak ugyan, de Eötvös felhívta a tanfelügyelők és az iskola fenntartó hatóságok figyelmét arra, hogy ahol lehetséges ott szervezzék meg a felnőttoktatást. Nagykálló, 1870. október 12. FELHÍVÁS A FELNŐTTOKTATÁS SZERVEZÉSÉRE Az ország törvényhozó testülete, — miután „országszerte ismeretes köznépünk elmaradottsága, műveletlensége, s köztudomású dolog hogy e forrásból származik, nem csak az egyesek jóllétének ki nem fejlődhetése, s innen a köznép általános szegénysége, — hanem a nemzeti vagyontalanság mellett az erkölcsi élet ingatagsága is; s mind a magánosok vagyonosodását, mind a közjólét általános kifejlődését, mind az erkölcsi élet biztos alapját, a hasznos ismeretek közelterjesztésével, a józan s tiszta eszmék felfoghatásával lehet legbiztosabban eszközölni": erkölcsi és anyagi támogatásával lehetővé tette a vallás és közoktatásügyi m. k. miniszter úrnak, hogy azon felnőtteknek, kik nem voltak szerencsések annak idején iskolában tanulni — alkalmat szolgáltathasson „a felvilágosodás forrását élvezni" s így „a köztudatlanság homályát eloszlatni." E nagy horderejű s szent czél elérésére: vallás és közoktatásügyi m. k. miniszter úr f. évi szeptember 24-én 21,555. sz. intézményében hivatkozik: a községek lelkészei, elöljárói, a tanítói kar, s átalán az értelmiség ügybuzgó közreműködésére, hogy e nagy munkát, közerővel végrehajtani siessünk. A felnőttek tanításának tárgyai: az írás, olvasás és számvetés elemei, s ha e részben sikeres előhaladás mutatkozik, követheti ezeket, a hasznos ismereteket terjesztő népszerű könyvek olvastatása és magyarázása. A felnőttek tanításának ideje s tartama: lehetnek az esti órák s a téli időszak. Azon tanító urak, vagy az értelmiség azon tagjai, kik az felnőttek tanítására vállalkoznak, következő tiszteletdíjban részesülnek: „minden olyan felnőtt személy után, ki tőle írni és olvasni megtanult annyira, hogy a felfogásához mért tartalmú nyomtatványt nem csak folytonosan elolvassa, hanem tartalmát meg is érti, kap 3 frtot, — az oly egyén tanításáért pedig, ki már olvasni tudott, s csupán az írásra tanította, külön kap 2 frtot." Az óhajtott s elért eredmény hiteles számbavételére, s a tanítással foglalkozók érdemei és érdekei méltatására: 1871. ápril hó első felében nyilvános, vagy legalább is, az értelmiség több meghívott tagja jelenlétében, a felnőttekkel, a feladathoz mért vizsga tartandó; s arról, hogy hányan oktattattak sikerrel, olvasás és írásban, hányan külön csak írásban, három példányban szerkezendő, s a vizsgát tartó lelkész úr, és közönség két vagy három tagja által aláírandó rövid bi-