Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

17 Uo. Ezzel párhuzamosan változatlan szinten maradt búzakivitelünk, mely 1868-ban 6,9 millió q, 1906-ban 6,9 millió q. Ez a tény azt is bizonyítja, hogy lisztkivitelünk nem csupán abszolút számokban, de a nyersterményekhez viszonyítottan relatív értékben is megnőtt. 18 Lederer Emma adatai szerint 1852-ben Magyarországon 86 gőzgép teljesítménye 1221 lóerő. 1863-ban 480 gőzgépből 308 az élelmezési iparban található. Alig két évtized alatt 1884-re a magyar iparban alkalmazott gőzgépek teljesítménye majdnem nyolcszorosára ugrik. (1863-ban 8134 HP. 1884-ben 63 896 HP) Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon (Bp. 1952. 22—23. old.). 19 Míg 1898-ban a vas- és fémipar 72 892 HP-t, a gépgyártás 46 985 HP-t képviselt, addig a malomipar önmagában 45 989 HP-t, az élelmezési ipar egésze együttesen is csak 70 011 HP-t. 20 Uo., Berend—Ránki: Közép-Kelet-Európa. 167—174. old. és Sándor V.: Nagyipari fejlődés. 545—547. old. 21 Az 1628. évi városi jegyzőkönyv már említést tesz szárazmalomról. Zoltai L.: DKK 1935. és Szűcs Ernő: Debrecen ipara az abszolutizmus korában. In: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig (Szerk.: Ránki György, Db. 1976) Továbbiakban = Szűcs E.: Debrecen ipara. (64—65. old.), Komoróczy György: A debreceni céhesipar reformkori helyzete (1820—1848) (Továbbiakban: Komoróczy Gy.: Céhesipar) Déri Múzeum Évkönyve 1971. (Továbbiakban =DMÉ) (Szerk.: Módy György, Db. 1972) 156. old. A szárazmalom formájára nézve nagy kerek oldalfallal ellátott, sátor alakú építmény volt. Rendszerint fából készítették, amelyet kúp alakban náddal, zsindellyel fedtek, ahol Zoltai leírása alapján az őrlés a következőképpen történt: „.. .alul a medve hátába, felül pedig a járomba erősített perselyben mozgó bálvány, vagyis egy hatalmas nagy faoszlop által karfák és küllők segítségével tartott fogaskeringő hozta működésbe, úgy hogy 2 vagy 3 küllő közé 2, 3, 4 lovat vagy ugyanannyi ökröt fogtak, s ezeket kör* be-körbe járatták. A fogaskeringőt a csapógerenda, másként vált áfa segítségével olyan helyzetbe lehetett állítani, hogy akkor a lovak, ökrök könnyen beléphettek a hámfával, teslával felszerelt küllők közé. A hámfát a hámos ló, a teslát a jármos ökör befogására használták. A mozgó keringő a malomsátor és malomház érintkezésénél levő orsó és korongvas közvetítésével forgásba hozta a malomház kőpadján a kéregben elhelyezett nyugvó alsó kövön keresztül a mozgó felső követ. A kőpár felett levő garatból pedig a megőrlendő gabona úgy hullhatott a malomkövek közé, hogy a mozgó kő porcsakafája egyenletesen rázogatta a garat alatti csüllögőt. A ládába folyt lisztet kis lapáttal tollseprű segítségével merték bele a zsákba. A pitié, vagyis a lisztet osztályozó szitaféleség hiányzott a debreceni régibb szárazmalmokból. A malomház berendezését egy hitelesített véka, fuka — mindkettő űrmérték és záros hombár egészítette ki. 22 Uo. 23 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (Továbbiakban=HBmL) IV. B 1109/a 23—24. és 27—30., HBmL. IV. B 1109/1. 102, 142., HBmL. IX. 201/b 30. valamint ZoltaiL.: DKK.-1935. 24 Uo., Gazdag István: Iparstatisztikai kérdőívek 1847-ből. In: HBmL. Évkönyv. IV. (Szerk. Gazdag István, Db. 1977.) 25 Szűcs E.: Debrecen ipara 65. old. Megjegyezzük azonban, hogy Debrecenben még 1905-ben is volt hét szárazmalom. A szegények malmának jövedelmét az egyházfiak szedték be. Az 1678— 1683 közötti években évenként 73 és 122 forint között váltakozott ennek a malomnak a jövedelme. A 19. század elején egy-egy szárazmalom jövedelmét évi 72 forintra becsülték, a molnárnak járó negyedrészen felül. 26 Lambrecht K.: I. m. 21. old. 27 Uo. 26. old. 28 HBmL. IV.B 1109/a 23—24 és 27—30, továbbá IV. B 1109/1 142. és HBmL. IX. 201/b 30., valamint Király Ferenc: Ipar, kereskedelem, forgalom, közlekedés In: Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása (Szerk.: Zelizy Dániel, Db., 1882.) (Továbbiakban = Zelizy D.: i. m.) 732, 738— 739.1. és Szűcs E.: Debrecen ipara i. m. 65. old.